Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
165 kében a stratégiákban, akciótervekben és programokban megfogalmazott ajánlásokat, kívánalmakat, elfogadott terveket maradéktalanul meg kell valósítani, ellenkező esetben a 2030-ra kijelölt ambiciózus cél szinte elérhetetlennek tűnik. A városvezetés részéről fontos a következetes kiállás a különböző (pl. Környezetvédelmi Program, Klímastratégia, Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv, Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia) stratégiai dokumentumokban megfogalmazott elvek, célkitűzések, illetve a rögzített fejlesztési irányok mellett. A szükséges beavatkozásokat – a megfelelő társadalmi tájékoztatás és viták után – átgondoltan, a felelősök meghatározásával, ütemezett módon végre kell hajtani, amihez a szükséges forrásokat biztosítani kell. A stratégiai és szakágazati dokumentumok elkészítése nem cél, hanem esz köz a konkrét beavatkozások átgondolt és strukturált megvalósítására. Támogatni kell minden klímavédelmi és alkalmazkodási kezdeményezést, amelyek mitigációs, illetve adaptációs célokat szolgálnak. Ezek egy része alulról jövő, mint pl. a „10 millió fa” mozgalom, vagy a „Fogadj örökbe egy parkot!” program. Másik része a szakmai szervezetektől származó javaslat (pl. vízgazdálkodás és vízvisszatartás, városökológiai kutatások elindítása, zöldfelülethálózatfejlesztési terv készítése, energetikai koncepció megalkotása), amely alapvető és szükséges szakmai beavatkozásokat fogalmaz meg, de emellett születhetnek szakmapolitikai előírások, illetve hatósági és politikai oldalról igényelt beavatkozások is, melyek ugyanúgy szolgálhatják a város érdekeit. Ezek mindegyikét érdemes konstruktív vitára bocsátani, é s társadalmi konszenzust követően megvalósítani. A települési szintű klímavédelem és alkalmazkodás elképzelhetetlen megfelelő szakmai felkészültség és együttműködő szakmai szervezetek helyi hálózata nélkül. Kiemelt fontosságú a helyi kutatások és vizsgálatok elindítása, a megfelelő (a város valós szükségleteit feltáró) programok és projektek kidolgozása, a forrásgeneráláshoz szükséges pályázati szakmai dokumentációk elkészítése, amely jól felkészült szak emberek alkalmazását és különböző szakmai szerveze tek összefogását igényli. A szakembereknek kiemelt szerepet kell vállalniuk a lakosság oktatásában, tájékoztatásában, szemléletformálásában és az együttműködő szakmai hálózatok szervezésében és irányításában is. A klímavédelem és adaptáció sikere nagyban függ a lakosság meggyőzésétől, illetve annak tudatosításától, hogy a klímaváltozás és annak hatásai nem a jövőben bekövetkező, lehetséges események víziója , hanem a jelen feszítő folyamatai. Ezeket a folyamatokat mindenki saját maga is megtapasztalhatja. Az egyes események bekövetkezése (pl. városi villámárvizek, szélviharok és jégverés kártételei, hőhullámok, jelentkező új járványok, vagy éppen az árvíz-belvíz-aszály okozta károk jelentkezése a mezőgazdaságban, melyek bevételkiesést, árualaphiányt és élelmiszer-drágulást válthatnak ki) nem véletlenszerű, hanem az éghajlat változásának hatásai. Ezeket a környezeti és klimatikus folyamatokat az egyes ember csak kismértékben tudja befolyásolni (környezettudatos gondolkodással és viselkedéssel), ugyanakkor a káros hatásokhoz – a jelenleginél sokkal hatékonyabban – lehet alkalmazkodni, az egyének szintjén is. Összefoglalva a javaslatokat, megállapítható, hogy a város környezeti elemeinek állapota, klímakitettségének javítása, valamint a helyi környezeti és
