Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
163 – A talajnedvesség megtartásá t előtérbe helyező talajkezelési és gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, ösztönzése és népszerűsítése a mezőgazdaságban. – Az öntözött területek kiterjedésének növelése mind a város parkjaiban, mind pedig a mezőgazdasági területeken. – Hatékony és víztakarékos öntözési módszerek kifejlesztése, illetve alkalmazása a városban és közvetlen környezetében. – Tájékoztatás, információnyújtás a gazdák részére; együttműködések kialakítása agrár-kutatóintézetekkel, klímakutatókkal, nemzetközi jó példák gyűjtése az agrárszektor klímaalkalmazkodása erősítésének szolgálatában. Az alkalmazkodás hatékony megvalósítása érdekében hangsúlyos szerep hárul a közlekedési rendszer egészére és az energiagazdálkodásra. Fontos, hogy a város előre tudjon lépni a fenntartható közlekedésfejlesztés területén. Ennek keretében erősíteni kell a lágy közlekedési módokat (pl. gyaloglás, kerékpározás, elektromobilitás), bővíteni kell a P+R és B+R hálózatot a város agglomerációjában és az egyéb belterületi egységekben, fejleszteni kell a közösségi közlekedést, vizsgálni kell a különböző járműmegosztási lehetőségeket, valamint foglalkozni kell a környezeti alapú, intelligens forgalomirányítás alapjainak kidolgozásával. Támogatásra érdemes a város kötöttpályás közlekedési adottságainak minél nagyobb arányú kihasználása mind az – egyre növekvő arányú (napi szinten jelenleg 20 000 fő) – elővárosi közlekedésben, mind pedig a közúti tranzitforgalom és az ipari termeléshez kapcsolódó áruszállítás vasútra történő átterelése érdekében. Kecskemét az energiaellátás szempontjából kiszolgáltatott. Az összes felhasznált energia döntő hányada a közigazgatási határon kívülről érkezik, ezért a városüzemeltetés során kiemelt figyelmet kell fordítani az energiabiztonság növelésére, az energiatakarékosságra (pl. panelkorszerűsítési program folytatása, intézményi fűtéskorszerűsítés és épületszigetelés, napelemek intézményi telepítése, a közvilágítás korszerűsítésének folytatása), az energiahatékonyságra (pl. a távhőellátás rendszerének komplex fejlesztése, városi szintű energiamenedzsment-rendszer kiépítése, létesítményüzemeltetés professzionalizálása), továbbá a megújuló energiahordozók nagyobb arányú használatára (pl. biomassza-fűtőmű építése, napelemfarmok telepítése [alulhasznosított területeken], hőszivattyúk használata, geotermális lehetőségek kiaknázása). A megfelelő városi mikroklíma kialakítása és a CO2 -elnyeletés érdekében, növelni kell a városi zöldfelületek kiterjedését és javítani azok minőségét. Ehhez mindenképpen szükség van egy zöldfelületi infrastruktúrahálózat-fejlesztési tervre, valamint egy komplex települési vízgazdálkodási és csapadékvíz-hasznosítási tervre, illetve az abban foglaltak megvalósítására. A CO2 -elnyelető képesség növelése érdekében az alábbi intézkedések java solhatók: – A város zöldfelületi mutatóinak javítása, meglévő parkjainak, erdő- és faállományának fokozott védelme. – A mezőgazdaság napjainkra elavult és alapvetően helytelen talajkezelési gyakorlatának megváltoztatása, az új módszerek terjesztése (a nagyobb ter-
