Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
159 gyarapodó beépítettség másik hátulütője, hogy az ipari létesítmények éppen azokra a területekre települtek, amelyek a város környékének legtermékenyebb termőhelyeit jelentik, ami igen markáns tájhasználati anomáliaként értelmezhető. A zöldfelületek védelme mellett, a területhasználat/felszínborítás opti malizációja érdekében törekedni kell az ún. „kompakt” város kialakítására, ahol a különböző városi funkciók optimális elhelyezésével – a napi térpályák elemzése segítségével – csökkenthető lenne a város energia- és erőforrás-használata. A városon belüli talajadottságok, ötvözve a légszennyezettséggel, kihívás elé állítják a zöld infrastruktúra bővítését és fenntartását. A rossz vízgazdálkodású, leromlott szerkezetű, rossz tápanyag-szolgáltató képességű városi talajokra csak tág tűrésű, adott esetben nem őshonos fás szárú vegetáció telepíthető eredményesen. Azokon a területeken, ahol a fás szárúak telepítése nem megoldható, ott is fontos lehet a talajtakaró növényzet kiválasztása, ami felhívja a figyelmet a körültekintő zöldfelület-fenntartás és fajtaválasztás fontosságára. A zöldfelületi infrastruktúra fejlesztése azonban igényelné a városi szintű vízgazdálkodási megoldások komplex alkalmazását is. Ezek sorában mindenképpen meg kell említeni a felszín alatti csapadékvíz-tárolási lehetőségek bővítését, valamint a feszíni szikkasztásra lehetőséget adó megoldásokat. Utóbbiak között a burkolt felületek csökkentése, a vízáteresztő burkolatok kialakítása, a meglévő burkolatok vízáteresztőre cserélése, illetve az ún. „esőkertek” kialakítása lényeges (7. ábra). Forrás: http://filtrexx.hu/rain-garden/index.php 7. ábra: Az esőkert keresztmetszeti kialakítása
