Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
160 Az esőkertek az 1990-es években jelentek meg az Egyesült Államokban, és az elmúlt 30 évben terjedtek el a világ számos pontján. Mesterségesen kialakított és növényzettel beültetett, mélyebben fekvő felületet jelentenek a talajban, amelynek célja az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása és szűrése. Nem keverendők össze az ún. bioárkokkal, az esőkert ugyanis sík felület, míg a bioárok lejtős, amely elsősorban a víz elvezetését szolgálja, és csak másodsorban a tisztítását. Emellett az esőkert nem tévesztendő össze a kerti tóval sem, amelyben folyamatosan van jelen állóvíz; sem pedig az esővíz tárolására szolgáló mesterséges tóval (víztározóval), amely az esőkertnél sokkal több ideig tárolja az esővizet. A zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi állapota különösen fontos a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése szempontjából. Elsősorban a belváros esetében fontos a növényzet árnyékolóképessége, ami mérsékelni tudja hőhullámos időszakokban a közterületek felmelegedését, valamint enyhítheti a városi hőszigethatást. Ehhez azonban egészséges, jól záródó lombkoronára, illetve több szintű növényállomány telepítésére van szükség. Kecskemét belvárosában az általunk elvégzett felmérés alapján (Hoyk et al. 2019) elmondható, hogy a fás vegetáció jelentős része nincs megfelelő egészségi állapotban. A fák nagyobb része 10-15 éven belül eléri életképessége felső határát. Tekintve, hogy a város területén végbement változások (nagyarányú beépítések) csak korlátozottan teszik lehetővé a hagyományos értelemben vett zöldítést (parkok, fasorok, kertek stb.), a zöld infrastruktúra egyéb elemeire kell nagyobb figyelmet fordítani. A zöld tetők és zöld homlokzatok alkalmazása növeli a zöldfelületeket területi igény nélkül, hozzájárul a városi levegőminőség javulásához, az épületek árnyékolásához és szigeteléséhez, illetve esztétikai szerepe sem elhanyagolható. Sajnos a zöld infrastruktúrának ezek az elemei még csak elvétve fordulnak elő nem csupán Kecskeméten, de Magyarországon is. Feladatok és javaslatok a városi szintű klímaalkalmazkodás megvalósítására A klímaváltozás már elérte azt a szintet, amelynek vannak visszafordíthatatlan következményei, hatásai. Ezekhez a klimatikus és környezeti meghatározottságú hatásokhoz alkalmazkodni kell, ami szükségessé teszi a helyi adaptációs elképzelések kidolgozását és megvalósítását. Térségünkben a klímaváltozás várható negatív hatásaihoz való alkalmazkodás stratégiai jelentőségű feladat a Duna–Tisza közi Homokhátság ökológiai viszonyainak megőrzése és a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. Ennek központi eleme a helyi vízkészletekkel történő felelős gazdálkodás (pl. csapadék- és tisztított szennyvíz helyben tartása, takarékos vízhasználat) és a vízutánpótlás lehetőségeinek megteremtése, a földhasználat észszerű átalakítása, a zöldfelületekkel történő átgondolt gazdálkodás, valamint a környezetbarát (ökológiai alapú) várostervezés és -építészet, amelyek egyaránt szolgálják a térség természeti adottságainak megőrzését, a táji erőforrások fenntartható hasznosítását, illetve a város hosszú távú élhetőségének és működtethetőségének biztosítását.
