Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
157 a két év viszonylatában már 169%, míg októberben 197%. A tetemes koncentráció-növekedések mellett, ugyancsak kedvezőtlen folyamatként értékelhető, hogy 2018 októberében a havi (!) átlag 89,67 μg/m3 volt, ami felülmúlja a 24 órás határértéket. Forrás: www.levegominoseg.hu 5. ábra: Nitrogén-dioxid-koncentráció Kecskeméten 2009–2019 A közlekedési eredetű károsanyag-kibocsátás többi elemének (pl. CO, CO2 , NO, PM10) koncentrációja csak 2015-től hozzáférhető, és az adatsorok többsége meglehetősen hiányos. Kivételt a PM10 (a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék, más néven a „szálló por”) koncentráció jelent. Elmondható, hogy a 2015-től rendelkezésre álló adatsor szintén emelkedő koncentrációkat mutat, több határérték (50 μg/m3 ) túllépéssel, elsősorban 2016. és 2017. január, 2018. és 2019. október, valamint 2020. január hónapokban (6. ábra). A Duna–Tisza közi Homokhátság és Kecskemét Magyarország környezetileg legérzékenyebb területei közé tartozik. A környezeti érzékenység része a természeti elemek (talaj, levegő, vegetáció, hidrológiai viszonyok) állapota. A levegőminőség alakulásához hasonlóan érdemes röviden áttekinteni a város és környékének talajtani, vegetációs, illetve hidrológiai viszonyait. Kecskemét talajtani szempontból a Kiskunsági-homokhát és a Kiskunságilöszöshát találkozásánál fekszik. A homoktalajok laza szerkezetű, jó vízáteresztő, rossz vízmegtartó képességű talajok, ami a kevés csapadékkal kombinálva gyors kiszáradást, aszályra, széleróziós kártételre való hajlamot eredményez. A löszös területek – elsősorban a településtől délre – jobb termőképességű, mezőgazdasági
