Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
156 szén megkötését mutatta ki (1,4 t/fő/év), amelynek figyelembevételével a városi szintű egyenleg 613 544 tonnára adódik. Amennyiben csak az erdőterületeket vesszük figyelembe (ez azért pontosabb, mert például a mezőgazdasági kultúrák esetében a szén csak ideiglenesen kerül a növényekben és a talajban tárolásra) az éves abszorpció értéke már csak 33 440 t (az erdők aránya 10% a város teljes területéből a Corine Land Cover 2018 adatai alapján), így a légkörbe kerülő CO2 mennyisége Kecskeméten meghaladhatja évente a 700 000 tonnát. Ennek alapján megállapítható, hogy a város „karbonlábnyoma” jelentős. A CO2 -kibocsátás a legkedvezőbb esetben is minimum négyszeresen, illetve csak az erdőkkel számolva közel húszszorosan haladja meg a vegetáció által megkötött mennyiséget. Ez az érték ugyan a szénegyenleg vonatkozásában csak egy évre vonatkozó becslésen alapul, egyéb – környezetállapothoz kötődő – trendek (pl. gépjárművek számának és forgalmának növekedése, az elektromosáram- és gázfogyasztás emelkedése, a zöldfelületek csökkenése) arra utalnak, hogy 2014 óta a helyzet tovább romlott. Ez egyrészt aláhúzza a város vezetésének a Covenant of Mayors programban tett vállalásának fontosságát és szükségességét, másrészt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben már több szempontból is javasolt programok (pl. levegőminőség javítása, fenntartható városi mobilitás kialakítása, erdősítési és zöldfelület-fejlesztési program megvalósítása, városi csapadékvízmenedzsmentrendszer kialakítása, épületenergetikai korszerűsítések, távhőrendszer fejlesztése, a megújuló energiatermelés fokozása) sem halaszthatók tovább. A környezetállapot egyik fontos mutatója a levegőminőség alakulása. A forgalomszámlálási adatok (Magyar Közút Nonprofit Zrt.) alapján, 2014 és 2018 között 12,4%-os közúti forgalomnövekedés volt mérhető Kecskemét közigazgatási területén belül. A gépjárműforgalom ilyen léptékű növekedésének megállítása Kecskemét számára létfontosságú, hiszen a közúti forgalomból származó CO2 és egyéb légszennyező anyag kibocsátásnövekedése, továbbá a lakossági fűtés – nem környezetbarát módozatai – következtében gyakoribbá váltak, illetve a közeljövőben még sűrűbbé válhatnak a különböző légszennyező anyagok (pl. PM10, PM2,5, NO2 , NO X , O 3 ) határérték-túllépései. A hozzáférhető adatok közül az erősen közlekedésfüggő nitrogén-dioxid (NO2 ) koncentrációját szemlélteti az 5. ábra, amelyen 2009–2019 között az induló év, egy köztes év és a három utolsó év adatai láthatók minden évszak egy-egy hónapjára vonatkozóan. A nitrogén-dioxid egészségügyi határértéke 85 μg/m3 24 órára vonatkozóan (adatforrás: http://www.levegominoseg.hu). Az 5. ábra alapján látható, hogy az elmúlt években (2017–2018) megszaporodtak a határérték-túllépések, elsősorban a nyári és őszi időszakokban. A nitrogén-dioxid, mint szennyező anyag, nem csupán a közlekedéshez köthető, hanem pl. a lakossági fűtéshez is, ugyanakkor a nyári és őszi határérték-túllépések inkább a közlekedési eredetet valószínűsítik. Érdemes a havi átlagok százalékos emelkedését 2009 és 2018 esetében összehasonlítani. A januári értékeket ebben az esetben figyelmen kívül hagyjuk, tekintve, hogy 2017-et kivéve ebben a hónapban határérték-túllépés nem volt. A tavaszi időszakban (április) azonban már igen, amelynek átlagértékei alapján a NO2 -koncentráció tíz év alatt 57%-kal emelkedett. Júliusban a növekedés mértéke
