Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
155 1. táblázat: Kecskemét meteorológiai jellemzői a levegő évi középhőmérsékletének területi, sokévi átlaga 10,6 °C (1931–2014) a levegő évi középhőmérsékletének területi átlaga az elmúlt öt évben 11,8 °C (2014–2018) a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,5 °C az eddigi leghidegebb év középhőmérséklete 8,1 °C (1940) az eddigi legmelegebb év középhőmérséklete 12,3 °C (2018) az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 °C az évi abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga–16,5 °C a potenciális párolgás sokévi átlaga1024 mm (1970–1996) a napfénytartam évi összegének területi, sokévi átlaga2100 óra a csapadék évi összegének sokévi átlaga521 mm (1931–2014) a csapadék évi összegének az utóbbi 30 évének átlaga533 mm (1989–2018) a csapadék évi összegének eddigi legkisebb értéke337 mm (2000) a csapadék évi összegének eddigi legnagyobb értéke881 mm (2010) a leggyakoribb szélirányokÉNy-i, (D-i) az átlagos szélsebesség2,5–3,0 m/s Adatok forrása: OMSz, KSH Kecskemét jellemző természeti és környezeti folyamatai klímavédelmi törekvései A klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb terepe a légkörbe jutó CO2 kibocsátás csökkentése (pl. energiatakarékossággal, az energiahatékonyság növelésével, új gazdálkodási megoldások és technológiák felhasználásával, jelentős társadalmi szemléletváltással és a környezettudatosság növelésével), illetve annak kivonása a légkörből (jelenleg a leghatékonyabb módszer az erdők telepítése, a többszintű növényállomány telepítése, de emellett kísérleti ipari eljárások is léteznek a CO2 syngas konverziójára). Különösen fontos ez azért, mert 2019 májusában a globális légköri CO2 koncentráció szezonális csúcsa elérte a 415 ppm-et (NOAA 2019), és az elmúlt évtized emelkedési ütemét figyelembe véve, a CO2 szintje a 2030-as évek második felére elérheti a 450 ppm-es értéket, amit a globális átlaghőmérséklet-emelkedés +2 C°-os változásával mint kritikus értékkel kötnek össze (IPCC 2014). A 2014-es évre a KSH adatai alapján az átlagos lakossági éves kibocsátást alapul véve, Kecskemét 640 820 t CO2 -ot „bocsátott” a légkörbe (5,73 t/fő/év). Ezen értéket a villamosenergia- és gázfogyasztás éves adataival korrigálva, napjainkban éves szinten 770 229 tonna CO2 -kibocsátás becsülhető (6,88 t/fő/év) (Hoyk et al. 2019). A megkötés oldalon a teljes vegetációt figyelembe véve a MOD17A3 v55 adatbázis elkészítésekor alkalmazott modell a város területére összesen 156 685 t
