Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
129 A fenti táblázatban az öt legjelentősebb gyümölcsfajt láthatjuk, ezeknek a termeszthetősége gazdaságosan megoldható az Alföld szívében még a klímaváltozás során is. Egyes technológiai elemekkel mérsékelhetők az esetleges károk, bár a kajszi- és az őszibarack-termesztés során fokozott gondosság szükséges a fajták megválasztásánál, és a fagyvédelmi technológiákra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Bács-Kiskun megyébe ajánlhatók azok a fajták, amelyek később virágoznak, így nagyobb valószínűséggel kerülik el a tavaszi fagyot, illetve a fagyoknak ellenállóbb fajták jöhetnek szóba a termesztés során. Ilyen például az őszibarackok közül: a ’Redhaven’, az ’Early Redhaven’; a ’Mariska’, a ’Harko’, a ’Nektár H’ és a ’Babygold 9’. A rövidebb mélynyugalommal rendelkező, fagyérzékeny nektarinok termesztése kockázatos a megyében. Fagytűrőbb kajszifajták: ’Ceglédi arany’; ’Bergeron’; ’Rózsakajszi C 320’; ’Pannónia’; ’Mandulakajszi’, melyek Kecskemét környékén is telepíthetők. A fajtanemesítés során olyan fajtákat kellene előállítani, melyek a tavas zi fagyoknak jobban ellenállnak, és e mellett szárazságtűrőbb tulajdonságokkal is bírnak, így lehetne még gazdaságosabbá tenni a termesztést. A teleink egyre enyhébbek, emellett a nyaraink egyre forróbbak. Az enyhe telek hatására a gyümölcsök károsítói, mind a kórokozók áttelelő képletei, mind az állati kártevők áttelelő alakjai könnyebben átvészelik ezt az időszakot, és a vegetáció indulásával nagyobb károsítást tudnak okozni, mint az előző évben. A forró alföldi nyarainkat csak egyes gyümölcstermő növények képes ek elviselni öntözés nélkül, mint például a homoktövis, a csipkebogyó és a bodza. De az öntözött bodza megsokszorozza termésmennyiségét az öntözetlenhez képest. A megye másik éghajlati jellemzője, hogy csapadékszegény: az évi csapadék mennyisége 500-580 mm, a csapadékos napok száma 83-90 nap, tavaszi és őszi maximummal. A páratartalom alacsony, emiatt jelentős a talajszárazság és a légköri aszály (OMSZ, 2019). 2012 óta csökkentek az öntözött területek, 14 ezer ha-ról 8-9 ezerre (2018–2019), ami meglepő az egyre fokozódó szárazodás miatt. 1 ha területre átlagosan 1100– 1200 m3 vizet juttattak ki 2018–2019-ben (KSH, 2019). A klímaváltozás követ keztében a szárazabbá váló éghajlat miatt a gazdaságos gyümölcstermesztés ma már csak öntözéssel, mégpedig víztakarékos öntözési technológiával és vízmegőrző talajműveléssel valósítható meg. Ez az úgynevezett csepegtetőöntö zés vagy mikroszórófejes technológia. Utóbbi a növényállományban a páratartalmat is növeli, így egy kedvezőbb mikroklíma alakítható ki. A légköri aszály károsító hatása ellen fokozottan szükség van erre a technológiára az alföldi szamócatermesztés során. De az almatermesztők is több céllal hasznosíthatják a mikroszórófejes technológiát (vízpótló öntözés, kondicionáló-, fagyvédelmi, színezőöntözés). Az Alföldön fokozódik az öntözővízigény, ugyanakkor romlik az öntözővizek minősége, illetve a szárazabb klíma miatt a talajvízszint egyre mélyebben érhető el (OMSZ, 2019). Öntözéssel mérsékelhetjük az Alföldön egyre gyakrabban bekövetkező nyári hőségnapok negatív hatásait. Olykor-olykor sivataghoz hasonló légköri aszályt
