Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
130 tapasztalhatunk. Egyre jellemzőbb a nyári nappali és éjszakai hőmérsékletek különbségének csökkenése, ami a gyümölcsök, főként a nyár végén, kora ősszel érő alma (’Gala fajta’) színeződését akadályozza. Az alacsony relatív páratartalom miatt egyes gyümölcstermő növényeket csak korlátozottan termeszthetünk az Alföldön, főként Bács-Kiskun megyében, mint például a körtét, mivel a körtére jellemző az aszály hatására kialakuló fokozott kövecsesedés. Bács-Kiskun megye napfényellátottságára jellemző a magas napsütéses órák száma (2050 óra feletti), különösen a Baja – Kiskunmajsa – Kecskemét – Solt négyszögben. Ebből adódik, hogy az erősebb és hosszan tartó napsugárzás fokozottabban károsíthatja a gyümölcsök felületét, a minőség gyengülésé t okozva. A napégést klímahálókkal is mérsékelhetjük, vagy a növények fitotechnikáját, metszését ehhez mérten alakíthatjuk. Az erős besugárzás hatására nemcsak napperzselődést tapasztalhatunk, hanem olyan almafajtáknak a színeződését is megfigyelhetjük, mint például a ’Golden’ fajtacsoport, melynek egyszínű sárgának kellene lennie, vagy a ’Granny Smith’, mely zöld almaként ismert. Ezek a fajták a napfényben gazdag területeken enyhe pirosodással, színeződéssel reagálnak, amely kereskedői szemmel hátrányos jelenség, eladhatatlan így a termék (Soltész et al., 2005). Zárógondolatok: Intenzív, precíziós gyümölcstermesztés, avagy hogyan fordíthatjuk előnyünkre a gyorsan fejlődő informatika világát a változó klímahatásokkal szemben? Először is, klímánk változása miatt a gyümölcsök előállítási folyamata, költ sége jelentősen megemelkedik. Jelentősen drágulni fognak a gyümölcsök. Hogy miért? Mert a minőségi, ép és egészséges gyümölcsök egy magas gazdasági értéket képviselő technológiából fognak kikerülni. A folyamatos klímaváltozáshoz a termesztőknek is alkalmazkodniuk kell. Ezt nem lehet évtizedekre (20-40 évre) szóló, hagyományos termesztéstechnológiával megvalósítani. Ehhez egy gyors fajta- és technológiaváltásra alkalmas, rövid (10-15 év) élettartamú ültetvények kel lehet alkalmazkodni. A rövid élettartamú ültetvényekkel leszünk képesek a klíma gyors változásait lekövetni, új, alkalmasabb fajtákra cserélni az előzőt; valamint a gyorsan fejlődő, korszerűbb, a kor igényeinek megfelelő technológiákra berendezkedni. Ehhez tőkeerős gazdaságokra van szükség. Mind az intenzív, mind a precíziós technológia igen költséges megoldást jelent. Kezdve onnan, hogy az ültetvényeket 12-15 (20) évre tervezik, vagyis ebben az időtartamban meg kell térülnie a beruházásnak, és még jövedelmet is kellene termelni. A rövid élettartamhoz az szükséges, hogy minél előbb termőre forduljon a gyümölcsös, és magas biológiai értéket képviseljen. Mit jelent ez? A telepítendő fajták genetikailag korai termőre fordulásúak legyenek, kiváló gyümölcsminőséget (belbecs, külcsíny) tudjanak produkálni, nagy legyen a termésbiztonságuk, bőtermők, produktívak legyenek, valamint a piac számára vonzóak legyenek, jól lehessen azokat értékesíteni. A telepíteni kívánt oltványokat, növényi anyagot olyan faiskolában állítsák elő, ahol az előállított ültetési anyag (suhángoltvány, vagy inkább
