Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
117 A korai felmelegedés (február vége-március) hatására a vegetáció, azaz a rügypattanás előbb elindul. A felmelegedést ilyenkor még igen erőteljes visszahűlés követi, ami kora tavaszi fagyokat okozhat, bimbós állapotban, vagy éppen a virágzás fenofázisában. Amennyiben szállított fagy érkezik, azaz hideg légtömeg bukik át a Kárpátokon, és ez tartósan itt is marad a medencében, igen súlyos fagykárokat okozhat. Emellett előfordulnak kisugárzásos fagyok is, vagyis kora tavasszal a felhőtlen éjszakákon a hajnali időszakra annyira lehűl a talajmenti légréteg (0-2 m), hogy a gyümölcsfák virágai megfagynak vagy megfáznak, és így a termés mennyiségi és minőségi problémáit okozhatja. A nyári felmelegedések is korábban, már júniusban megjelenhetnek, és okoznak akár kánikulai időszakot. 2019 júniusa rendkívül meleg volt (átlaghőmérséklet: 20-23 °C), a sokévi átlagot 5-7 °C-kal is meghaladta. A maximum-hőmérsékletek is magasabbak, és több a meleg, kánikulai napok száma. A rekordmeleg időjárás főként a nyári napok számában látszik meg. Az országban átlagosan 27 nap volt nyári nap (Tmax ≥ 25 °C) és 11 nap számított hőségnapnak (Tmax ≥ 30 °C). Mind a nyári, mind a hőségnapok száma (rendre 11 és 7 nappal) több, mint 1981–2010 között. 2019 júniusában forró nap (Tmax ≥ 35 °C) csak néhány meteorológiai állomáson fordult elő. A nyári napok száma a jövőben emelkedni fog, az OMSZ által használt modellek szerint az 1961–1990 időintervallumra jellemző átlagos évi 66 napról 2021–2050-re 87-89 napra nő. Az ország keleti megyé it érinti elsősorban a nyári felmelegedés. NAGY MENNYISÉGŰ HIRTELEN CSAPADÉK, VAGY ÉPPEN ANNAK TARTÓS HIÁNYA A megemelkedett hőmérséklet mellett kevesebb a csapadékos nap, de az nagyobb csapadékmennyiséggel, intenzívebb esőzéssel jelentkezik, ami egyrészt a gyümölcsök minőséggyengülését, másrészt a gyümölcsösök talajának erózióját okozza. A hosszan tartó, nagy mennyiségű csapadék okozhat belvizet egyes helyeken, vagy a csapadék felszáradása után akár aszályos tüneteket is észlelhetünk ugyanazon a területen. Ez a jelenség a túlzott mennyiségű lehullott csapadék talajtömörítő hatásának is köszönhető, illetve a gondatlan, nem megfelelő talajművelésnek. 2021–2050 között a nyári csapadékmennyiség 5-10 %-kal csökkenhet, ellen ben ősszel és télen 3-14%-os növekedés várhat ó. A száraz időszakok hosszának növekedését jelzik előre a meteorológusok, ami elsősorban az ország déli és keleti részét érinti. Első sorban ősszel várható a lehulló csapadék mennyiségi növekedése. A gyümölcstermesztést veszélyeztető abiotikus tényezők HŐMÉRSÉKLET Az átlaghőmérséklet növekedésével az egyes gyümölcsfajok eltűnnek, míg mások megjelennek. A hűvös, kiegyenlített, párás klímát kedvelő bogyósok egyre kevésbé vannak már jelen a hazai gyümölcstermesztés palettáján, mint pl. a málna vagy a fekete ribiszke, ellenben a szárazságot és a magas hőmérsék-
