Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
113 Kajtár-Czinege Anikó A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre A klímaváltozás mint komplex rendszer Napjainkban bolygónk klímaváltozásának vagyunk tanúi. Ez a folyamat olyan gyors, hogy egy emberöltőben (25-35 év) is tetten érhető. A változás az elkövetkező évtizedekre is jellemző lesz, ami egyrészt az emberi (antropogén) tevékenységből származó üvegházhatású gázok fokozatos koncentrációnövekedésével magyarázható. Másrészt a tundra fagyott talajának olvadása során a kötött metántartalom felszabadulásával és annak légkörbe jutásával egyre inkább fokozódik az üvegházhatás. De emellett az óceánokból és a talajból is kerülnek üvegházhatású gázok a légkörbe. A szén-dioxid (CO2 ) az egyik felelős gáz az üvegházhatású folyamatokért, amely többnyire az emberi tevékenységnek köszönhető, főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és az erdőirtásból származik. A CO2 koncentrációja az iparosodás előtt 280 ppm volt, majd az 1958–2018 közötti időintervallumban 310 ppm-ről 410 ppm-re nőtt (qubit.hu). Emellett a metán (CH4 ) is fokozatosan növekszik, a második a rangsorban. Megközelítőleg 40%-a természetes forrásoknak köszönhető (pl. nedves élőhelyek, termeszek), 60%-a pedig az emberi tevékenységből származik, mint a szarvasmarha-tenyésztés, rizstermesztés, fosszilis tüzelőanyagok égetése, hulladék- és biomassza-égetés. A dinitrogén-oxid (N2 O) (kb. 60%) az óceánokból és a talajokból kerül a légkörbe. Antropogén (kb. 40%) úton a biomassza égetésével, műtrágyák felhasználásával keletkezik, valamint ipari folyamatokból származik. 2012-ben a légköri koncentrációja 325.1 ppb volt, amely 0.9 ppb-vel nagyobb, mint az előző évben, és 120%-kal magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest. Sokkal erőteljesebb hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, mint a szén-dioxid. Fontos szerepet játszik az ózonréteg lebontásában, amelynek feladata, hogy megvédje bolygónkat és a rajta lévő életet a káros ultraibolya sugaraktól (WMO, 2016). A klímaváltozás leginkább az átlaghőmérséklet növekedésében, a szárazodásban és az időjárási szélsőségek gyakoriságában mutatkozik meg. De nemcsak ebben érhető tetten, hanem az évszakok alakulásában , a nedves és száraz perió dusok megváltozásában, eltolódásában is.
