Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
114 A jéghegyek, gleccserek olvadása okozza a tengerek sóoldat-koncentrációjának csökkenését, ami megváltoztatja a tengeráramlatokat, melyek felelősek a száraz földi kontinensek klímájának alakulásáért is. A tengeráramlatok befolyásolják a légköri áramlatokat is, így egy globális, komplex változásra kell számítani, erre hívják fel a figyelmet a klímakutatók. De lehet, hogy egy másik forgatókönyv szerint változik meg rövid távon a klímánk? Egyes kutatók (Zharkova et al., 2019) szerint a naptevékenység csökkenéséből adódóan, a szoláris minimum miatt 2019–2055 között egy „mini jégkorszak” köszönthet be, ami 1-2 °C-os globális hőmérséklet-csökkenést okozhat, mérsékelve a globális felmelegedés hatásait. Akkor mire is számíthatunk? – kérdezhetik joggal a termesztők. Jelenleg ellentétes információk érkeznek a kutatóktól. Ezért próbáljunk felkészülni a lehetőségeinkhez mérten minden eshetőségre. És fontos a rugalmasság szem előtt tartása, hogy egy gyors techno lógiaváltást, gyors fajtaváltást lehessen eszközölni. Hogy milyen módon? – erről lesz szó a technológiai részben. A klímaváltozás hatásai közvetlenül érintik az időjárást, az éghajlat alakulásától függő természetes flórát és faunát is. De az éghajlat megváltozása nemcsak a természetet érinti, hanem a gazdálkodást, sőt még az ipari termelést is. Jelen tanulmány a kertészeti termelésen belül a gyümölcstermesztési ágazat várható változásaira hívja fel a figyelmet. Az alábbi táblázatban összevetettem a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008), (www.met.hu) által meghatározott, hazánk természetes élővilágára ható változásokat, és ezen szempontok alapján a hazai gyümölcsösöket érintő főbb hatásokat is. Hazánk természetes élővilágában a klímaváltozás hatására az alábbi változások várhatók (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008) A gyümölcstermesztésre vonatkozó hatások • Az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása A gazdaságosan termeszthető gyümölcsfajok lecserélődnek; a bogyósok termeszthetősége északabbra tolódik, a csonthéjasok faj- és fajtagazdagsága megváltozik. Korábban különleges gyümölcsként ismert fajok termesztésbe kerülhetnek, mint például a füge és a kivi, ezek termesztésére már van példa a Dunántúlon. • A társulások és táplálékhálózatok (táplálékláncok) átrendeződése A gyümölcsösök fűtakarója, természetes gyomflóráját alkotó fajok, valamint a gyümölcsösöket károsító állati kártevők, gombás-, baktériumos betegségek és a károsítók természetes ellenségei is változóban vannak.
