Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Boldog Zoltán: Arany János rejtett politikai és poétikai programja (Történelmi balladákká tördelt nemzeti eposz)
87 kezet ezen séma alapján körülbelül 250 évre terjed ki. Tehát a 19. században ezen minta mentén Zrínyi Miklós és II. Rákóczi Ferenc testesíthette meg azt a még emlékezetben élő hőseszményt, aki a sírból kikelve a magyarok segítségére siet. Ők ugyanis az 1848–49-es szabadságharcot megelőző 250 évben éltek. Ezt a megközelítést erősítheti Kölcsey Ferenc korábban említett gesztusa a Zrínyiről szóló versekkel, majd Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász a . Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy Kölcsey Hymnus a előtt a Rákóczi-nóta volt a katolikus magyarság nem hivatalos himnusza, így a 18. századi szabadságharc vezetője is élő alakja lehetett a nemzeti emlékezetnek. A 14. század elejére, Károly Róbert hatalomra kerülésének idejére kalauzolja el az olvasót a Zách Klára . A gonosz, idegen királynőnek, Erzsébetnek a figurája a korban ismerős lehetett az olvasóknak a Katona József Bánk bán jában megjelenített Gertrudisnak köszön hetően. Az viszont új elem a szüzsében, hogy a király is idegen, és támogatja felesége bosszúját. Így válik Zách Felicián cselekedete a magyarság szükségszerű, lélektanilag indokolt bosszújává a becsületében meggyalázott Zách Klára miatt. Az aktív magyar ellenállás, a fegyveres, véres bosszú azonban a nemzet pusztulásá hoz vezet. A versbé li királynő kiirtja Zách Felicián „minden nemzetségét”. Ha Zách és a magyarság sorsa között párhuzamot vonunk, akkor a ballada óva inti attól a magyarságot, hogy fegyvert ragadjon, hiszen a következmények hasonlóak lehetnek ahhoz, mint a balla dában olvasottak (a nemzetség kiirtása). A vers nem mentegeti a királyt és a királynőt sem. A címben szereplő Zách Klára a magyarság becsületén esett sérelmeket szimbolizálhatja. Az ő figurájának ellenpontja Erzsébeté, a király hitvesé é . Egy olyan Erzsébeté, aki nevé ben egyszerre idézi meg Károly Róbert és Ferenc József feleségét. A Habsburg uralkodó házastársa ugyanis Wittelsbach Erzsébetként az a később legendássá váló királyné volt, aki köztudottan szimpatizált a magyarsággal, és Sissiként hatalmas kultusz övezte Magyarországon. Ez a rajongás a ballada keletkezése idején (1855-ben) még nem verhetett gyökeret a magyar közgondolkodásban, ugyanis Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet 1854-ben házasodott össze. Amennyiben a Zách Klárá t ennek fényében olvassuk, akkor Arany gesztusa egy erős, egyszerre irodalmi és politikai tettként is értelmezhető, hiszen a balladában szereplő Erzsébet attribútumaival (gonosz, infernális, bosszúálló figura) ruházza fel Ferenc József fiatal feleségét. Ez a megközelítés később érvényét veszthette azzal, hogy Erzsébet népszerűvé vált a magyarság körében. Ez viszont egyáltalán nem gyengíti azt az olvasatot, amely szerint Zách Felicián a jogos bosszút követelő magyarságot testesíti meg a túlzottnak mondható uralkodói terrorral szemben. Zách Felicián rokona a Katona József ábrázolta Bánk bánnak. Bánk bán élénken jelen lehetett a 19. század közepének irodalmi gondolkodásában. Elég itt a darabból készült szimbolikus előadásra utalni, amelyet 1848. március 15-én játszottak. Jelen gondolatmenet szempontjából viszont éppen ez magyarázza, hogy Arany János miért hagyhatta ki a 13. századot a történelmi balladasorozatból. Katona József ugyanis megírta, és így a kulturális emlékezet számára megmentette ezt az időszakot. A 14. század látszólag hiányzik a történelmi balladák által megjelenített időszakok sorából. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Arany Toldi ja innen meríti témáját. A 14. század legnagyobb hőse, ezzel Nagy Lajos időszaka külön elbeszélő költeményt kap, majd a Toldi estéjé vel látszólag kiteljesedik, hogy a Toldi szerelmé vel trilógiává váljon. A Rozgonyiné és a Hunyadi-balladakör fent bemutatott darabjai lefedik a 15. századot, sőt a magyar történelem ezen szelete uralja tematikailag, mennyiségileg a történelmi balladákat. A 16. századot Arany a Török Bálint tal, a Szondi két apródjá val jeleníti meg. A fentiek azt mutatják, hogy Arany János balladái kerek egésszé olvashatók, így nem kizárólag Hunyadi-balladakörről, hanem történelmi balladasorozatról beszélhetünk, amelyet az értelmezőnek kell kronológiailag elrendeznie. Ebben az esetben hasonló tevékeny -
