Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
45 A XVIII. században már távoli vidékekről is kerül hagyma Nagykőrösre, mint például Szatmárból: „Hiripi hagymat” vettek 1709-ben a kőrösi piacon, ami kereskedelem útján jutott ide a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, Hiripről.35 A városi számadásokban rendre megtalálhatók azok az élelmiszer-alapanyok, így a gabona- és zöldségfélék, amelyekre a tanács konyháján is szükség volt. Alapvető élelem a gabonából származó liszt, dara, köles, valamint a kereskedelemből származó rizs, a kertekben termesztett s a felvásárolt hüvelyesek. Kecskemét, Kőrös mezővárosokban a gabona őrlését szárazmalmok ban végeztették. A lójárgányos szerkezettel forgatták a malomban lévő őrlőköveket, így állítva elő a lisztet. A liszt minőségileg ugyan alkalmas lehetett a kenyér- és tésztafélék sütésére (ebben a korban még korpás, „Ordinári”, vagy közönséges lisztet őröltek), azonban a jobb minőségű, korpától különválasztott fehér, finomlisztet távoli vízimalmokban állíttatta elő Nagykőrös magisztrátusa is. Erre több korabeli feljegyzés utal. Például 1626-ban a számadás szerint: „Ban Janos hogi az malomban Pataira tawaz Buzat ölleni vit költseget, attunk” neki útiköltségre 15 dénárt, 1639-ben pedig „Nagý Giógiót hogÿ az Malomba Kultűk Czongoradda Attunk kőltségre dn 14”.36 Tehát a finomliszt előállítása Dunapatajon a Dunán, Csongrádon pedig a Tiszán működő vízi- vagy hajómalomban történt. Viszonylag későn, a XVIII. század végén, a XIX. század elején is őröltetett még a távolabb eső Ujszászon, valamint Alpáron a Tisza vízimalmában a kőrösi tanács . Mivel szükség volt nagyobb mennyiségben búzára,37 úgyszintén finomlisztre, a városi tanács továbbra is távoli helyeken, vízimalmokban őröltette meg a búzát. A helyben állomásozó katonaság igényének is megfelelően kellett gondoskodni ellátásukról. Ezért történhetett, hogy még 1781-ben is távoli helyen őrletett gabonát a kőrösi magisztrátus: „Dús Ádám Hadnagy ment Ujszászra a N[emes]. Milita számára Vizi Malomban őrőltetni búzát”,38 1815 nyár végén volt ,,Lehota János Drabant Magda János kotsissal a’ katonaság részére Buzát őrletni Alpáron” – jegyezték fel a számadások között.39 Kecskeméten a természeti, vízrajzi adottságok nem tették lehetővé vízimalom készítte tését. Nagykőrösön és Cegléden volt erre lehetőség. A kőrösi tanács vízimalmokat építtetett a helység északi részén folyó Kőrös-éren. Ismeretes, hogy 1678-ban már egy működött.40 Cegléden a Gerjén építettek vízimalmot. 35 MNL PML NkV SzK 1709/10. 214. pag.; Szatmár vármegye monográfiája ismerteti 1810-ben: „Hirip, Magyar és Oláh falu [...] 130. gazda, határja lapályos, buzát, tengerit, zabot bőven, és igen sok veres hagymát terem, mellyekből pénzt szereznek a’ lakósok ...” Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. Írta és kiadta Szirmay Szirmay Atal, császári ’s királyi apostoli felség udvari tanátsossa, több vármegyék’ törvényszékbeli birája, és a’ költésben, ’s vers szerzésben koszorus. II. rész. Budán, a’ Magyar Királyi Universitas betüivel. 1810, 183. 36 MNL PML NkV 1626/27. 90. pag.; SzK 1639/40. 375. pag. 37 Nagykőrös magisztrátusának mind a törököknek Pest Budára, mind a magyar vármegyének Nógrádba, Fülekre tetemes mennyiségű búzát kellett beszolgáltatnia. Például 1645-ben a török főhatóságtól, „ Wezer Urunktul az mely lewelet waltottunk a’ Baczmőgien buzaert attunk egi Tallert” (PML NkV SzK 1645/46. 191. pag.); 1647-ben „ Magiar rőndre walo fizetésűnk. Nogradban az Arenda Kakas Gergely es Sofia Janos altal fizettűnk f 325 dn. Ugian akkor az Arendatornak egi Par Karmasin Czizmat, f 2 dn 50. A Kapitannak egi Papuczot Kapczastul f 1 dn 50. Kőltsegh magukra wolt dn 86. Biro Uram hogi Fülekben wolt, az reank rőndőlt buza Arraert a’ Kapitannak Ű Kegielme f 103 dn 50” – fizetett (MNL PML NkV SzK 1646/47.). 38 MNL PML NkV SzK 1780/81. 1781. márc. 20. Újszász a Zagyva folyó mellett helyezkedik el; Mint említettük, még 1815-ben is a katonaság számára őröltettek búzából finomlisztet Alpáron, a Tiszán működő vízimalomban . 39 MNL PML NkV SzK 1815/16. 1815. szept. 17. 40 MNL PML NkV SzK 1678/79, 232. pag.
