Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
44 Hagimat wettűnk Szolnokbol dn 96.”, 1643-ban „Hogi az Tömös Wari es Giulaÿ Hadak it woltak wettünk hagimat dn 6. Ugia’ akkor kasat wettűnk ide be dn 3”.29 Természetesen a magyarok is rendre fogyasztották a hagymát. Nemcsak a város konyhája használta fel, de idegenek, végváriak is részesültek belőle. Például 1647-ben jegyezték fel Kőrösön, hogy „A Pribekek’k fokhagimat Diot wettűnk dn 8”. 30 A hagymatermesztés Nagykőrösön, Kecskeméten is a kertészet fontos ágazatának számított, azonban a nagy szükségletek miatt, a városi tanács rendre közeli-távoli helyekről ezt is felvásárolta. A számadó szerint például 1631-ben „Egj Abani [Abony] Embörtül wöttem dn 14 arra Hagjmat”, 1632-ben „Foktőwi [Foktő] embe’rőktűl wőttűnk ide az waras hazahoz Wőrós hagymat f 1 dn 99”.31 A távolabb eső – kedvező talajadottságú – Sárközből is hoztak hagymát Kőrösre: „1663-ban Veres hagymát vettünk Egy Sárközi embertűl fn. 1. Kit Uyvár alá vittek” [ti. a törökök elfoglalták Érsekújvárt, és a kőrösieknek oda is kellett élelemiszert, takarmányt szállítani], „Almara Njeregre kűldőttűnk az Sárközre az hagimas szekerrel 1. Tall. hagyma arra 5 Tall dn 60”. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy a városi tanács a felvásárolt hagymából helyben el is adott, hasznot húzott belőle. Ugyancsak ebben a számadó esztendőben jegyezték fel, hogy „Hagymabul Almabul arultunk in Suma fn 4. dn 56/II.”, más alkalommal pedig „Vőrős hagyma arra jűt be dn 20”.32 A kőrösi tanács többek között 1663-ban a kecskeméti vásárból is hozatott hagymát: „Foghagymát vettünk az Kecskemethi vásárba’ fn 1. dn 90” – jegyezték fel a kiadások között; 1668-ban „Keczkemethi Varasban Katalin napkor [november 25.] vásárlot Biro’ Uram Vargha János Váras számára Egy Negyed Diót flr. 2. Vörös hagymat vettűnk flor’ 1. dn 40.”, 1671-ben a Lőrinc-napi vásárban [augusztus 10.] „Kecskemethen vett Vőrős hagymát Fokhagymat fn 7. dn 60”.33 Vidékünkön – így Kecskeméten és Kőrösön is – nagy forgalmat bonyolítottak le a Gömör-Kishontból ide jövő és itt lerakatot fenntartó kereskedők. A kőrösi tanács 1681-ben például tőlük nemcsak kerámia- és vasárut, fűszerféléket, de hagymát is vásárolt: „Almat Hagymat vettünk f 1 dn 64 – a rimaszombati Gyarmatinétól”.34 29 MNL PML NkV SzK 1636/37. 110–112. pag.; SzK 1643/44. 193. pag. 30 A „pribék” fontos embernek számított, valójában kém volt, kétes személy, aki a törökök és magyarok között megfordulva fontos hírekkel szolgálhatott a hódoltsági mezővárosok számára, ezért a kőrösi tanács is „vendéglátásban” részesítette őket (sok bort is fogyasztottak). Például 1632-ben „Pinter Janost az Katonák az Mezőről hogy be űsztek azok .s. Ugyan akkor Mingyart azon oraban hogy az Pribek az Waradÿ Nagy Istvan be yőttek azokkal egyút azokis ittak f 2dn 68 arra bort megh [...] Az Egri pribek Waczi Istvan Nepeis ittanak f 4 dn 82 arra bort” (MNL PML NkV SzK 1632/33. 103. pag.); 1636-ban „Hogÿ az Katonak Napal be jőttek wolt akkor attunk Giurka pribeknek egi papuczot kapczastul f. dn 70”. (SzK 1636/37. 113. pag.); 1648-ban „ Szőld Istok Pribek’k diot dn 20.” (SzK 1648/49. 224. pag.); 1661. február 17-én ,,Peterffi Mattyassal czinaltattam Pribek Janos Urunk’k Egy Tal rakott dn 80” (SzK 1660/61. 177. pag.). Pribék János rangos embernek számított, s a magiszt rátus becsben tartva, Péterffy Mátyás szíjgyártóval csináltatott tarsollyal ajándékozta meg. A pribék azonban aljas, kétes személyiség is lehetett, aki a törökökhöz pártolt, nekik kémkedett. A városi tanács tartott is tőle, mint kiderül 1644-ben: ,,Iwan Aga az Pesti haddal az Niarban Nalunk lewen az mely Pribek hozzajok alot wolt felwen arulkodasatul hogy megh ölljek fizettünk f 150 dn” (SzK 1644/45. 145. pag). A kőrösi magisztrátus tehát jelentős pén zösszeget fizetett a törököknek, hogy megöljék a pribéket, nehogy a város ártalmára legyen. 31 MNL PML NkV SzK 1631/32, 2. pag.; SzK 1632/33. 120. pag. 32 MNL PML NkV SzK 1663/64, 253., 256–257. pag. 33 MNL PML SzK 1663/64. 157., 196. pag.; SzK 1668/69. 1668. dec. 7.; SzK 1671/72,1671. aug. 21.; SzK 1678/79, 1678. okt. 20. 34 MNL PML NkV SzK 1681/82. 213. pag.
