Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
43 A zöldségfélék között nélkülözhetetlen, fontos minden időben a hagyma . Nyersen a törökök is különösen fogyasztották, de az ételkészítés alapanyaga volt alapvetően (pl. a későbbi ismereteinkből tudva, a pörköltnek). A tárgyalt időszakban többféle hagyma beszerzésére adódott lehetőség. A helyi piacokon vásárolta a városi tanács a konyhájára, de mivel nagy mennyiségre volt igény és szükség erre is, rendszeresen közeli-távoli helyekről felvásárolták, hozatták. Többféle hagyma került a piacokra és a város asztalára. Többségében a fehér hagymát – amelyet csak hagymának neveznek –, a vöröshagymát, fokhagymát s másféléket. Érdekességként említhető meg, hogy a város a hagymatermesztés érdekében is tett vásárlást, mint például 1635-ben, amikor „Űltetný walo hagýmat wőttűnk dn 33” – jegyezték fel a kiadások között.25 A későbbiek során is gondot viselt a város a hagymatermesz tésre. Például 1718-ban is „Palánt és Hagyma magot” vettek 17 1⁄2 dénárért. Tehát duggatnivaló hagymát és hagymamagot.26 A városi számadások bőséges adatokat szolgáltatnak a hagymára vonatkozóan. Például 1632-ben „Wőrős hagymat hoztunk ide be dn 56”, 1634-ben „Wőttünk foghagymat dn 24 árát dn 2. Wöttünk Foghagymat dn 20”, 1635-ben „Fak hagymat”, 1636-ban „Magioro Hagimat hoztunk be hogÿ Dus Mihalt az Templum fajaert kűldőttűnk dn 21”,Magiaro hagimat ide be dn 2”, „Hagÿmat Nemetnetull dn 2”, „Magiaro hagÿmat hoztunk ide be dn 3”, „Wőrős Hagÿmat wőttűnk ide be a’ Waras hazahoz dn 5”, „Wőrős Hagÿmat wőttűnk ide be a’ Waras hazahoz dn 5”, „Wőrős hagÿmat hoztunk be d 7”, „Hagimat wőttűnk Arokba lako szegeni Embőrtűl dn 3”, „Sziartonetul hoztunk hagimat dn 2. Fejer Paltul hagimat dn 4”. 1646-ban „Keserű hagimat wettűnk d 5”, 1654-ben ,,Mogyoro Hagymat wöttem dn 4”, 1657-ben ,,Száz foghas Vőrős Hagymát f. 3. dn”, 1666-ban „ Kecskeméti Vásárban vőttűnk Vőrős hagymát Váras számára flr 4. dn 61/II.”, 1679-ben ,,Vőrős hagymat dn 6”, Metelő hagymat dn 3.”, 1709-ben „Hiripi hagymat poltr 7.” , 1737. július 15-én „Az Urak számára baraczkot vettem -,,30. Item Hagjmat vettem -,,20.”, július 25-én „Foghagjmát vettem ,,15.” 1761. november 15-én „3. fogás V. hagyma -,,16 1⁄2”.27 Kecskemétről csupán egy adat említhető a XVII. századból: 1663-ban: „Wőttűnk 65 fogas [fogás, csomó] hagymat negy penzen, fogasa f. 2 dn. 48” – jegyezték fel.28 A hagyma sokfélesége ismeretes tehát a XVII–XVIII. században. Idővel a hagyma nevében is változás következett be. Ennek szép példája a „mogyoró” vagy „magyaro hagyma”, ami megfelel a ma fogyasztott gyöngyhagymával. A keserűhagyma nem ismeretes napjainkban, viszont lila hagymáról ugyan nem történt említés, azonban feltételezhető, hogy a vöröshagyma név rá is vonatkozott. A hagymafogyasztás nagy méreteket öltött. Mint utaltunk is rá, a város konyháján az ételfőzés egyik legfontosabb alapanyagának számított. Nyersen is fogyasztották. A törökök különösen kedvelték és ették. A város rendre megvásárolta számukra. A városi számadásokban a példák sokasága szolgál erre bizonyságul. A könyvelő feljegyzése szerint például 1636-ban „Hogÿ az Szolnaki Murharim Passa itt wolt, Wőrős hagÿmat hoztunk be d 7”, Hogý az Pesti Tőrőkők itt woltak akkor hoztunk be hagýmat Parisektul dn 4”, Hoztunk Kis Illiesnetul a’ Szolnaki Tőrőkőknek fogh hagÿmat Magioro hagÿmat dn 8”, 25 MNL PML NkV SzK 1635/36. 113. pag. 26 MNL PML NkV SzK 1718/19. 54. pag. 27 MNL PML NkV SzK 1632/33. 117. pag.; SzK 1634/35. 102–103. pag., SzK 1635/36. 138. pag.; SzK 1636/37. 109–113. pag.; SzK 1646/47. 177. pag.; SzK 1654/55. 161. pag.; SzK 1657/58. 90. pag.; SzK 1666/67, 1666. aug. 18.; SzK 1679/80. 208., 214.; 1709/10. 214. pag.; SzK 1737/38; SzK 1761/62. 28 MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltár (BKML) Kecskemét Város (KkV) SzK 1663/64.
