Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Kerpics Judit: „A mit külföldi divatlapok adni nem képesek” (A nyugati és a nemzeti divat vetélkedése a Nővilág hasábjain az 1850-es és 1860-as évek fordulóján)
75 színvonal megtartása érdekében. Később Vajda János szerkesztői befolyásának gyengülésével a hetilap is hanyatlásnak indult. A legelső lapszámtól kezdve főmunkatársként foglalkoztatott Jósika Júlia kétségtelenül húzónévnek számított. Brüsszeli divattudósításait és egyéb cikkeit maga Vajda a Nővilág legnépszerűbb írásai közt tartotta számon – habár az emigráns írónő iránycikkeit a sajtórendőrségtől való félelmében Vajdának olykor szerkesztenie kellett. A következőképpen fogalmaz az 1859-ben Jósika Miklóshoz írott levelében: A „bátorság ” cimü cikket, mint a Mélt. bárónő minden levelét, csak revisionál olvastam először. Világos, hogy politikailag ártatlan volt, de mi tudjuk itthon, hogy a sajtórendőrség, kivált egy elterjedt ujságban, és a jelen mozgalmak közt [...] mindjárt a sorok közt olvas. Bizonyos, hogy letiltotta volna lapomat, melyen már egy irásbeli intés súlyosbodik, azonkivül, hogy harmadéve alig menekedtem hat heti fogságtól egy pár meggondolatlan soromért. Tehát szerfölött óvatosnak kell lennem. Föl kelle áldoznom a „Bátorság ” cimű cikk helyesebb értelmét, s változtattam a hogy tudtam, s a hogy hamarjában lehetett. [...] Belátom, hogy a brüszeli levelek teszik lapom legfőbb értékét, ezért nagy figyelmet fordítok rájuk, s nagy zavarban vagyok, ha néha egy egy ismeretlen divatműszót a kéziratban nem tudok elolvasni.13 Az idézett levélrészletből témám szempontjából két fontos tényező is kitűnik. Egyfelől Vajda János tanúságot tesz Jósika Júlia divattudósításainak rendkívüli népszerűségéről. Ezt egyébként az írónő előfizetési felhívásokra nyomtatott nevének egyre növekvő betűmérete is mutatta; rovata Barla Gyula szavaival élve az eladhatóságot tekintve a Nővilág „legjobban csalogató értéke” volt.14 Másfelől rávilágít a hetilap érzékeny kapcsolatára a sajtórendőrséggel, illetve a felfokozott óvatosság szükségességére bármilyen politikai, vagy akár csak annak értelmezhető téma esetében. A Bátorság című cikkben politikai üze netet sejteni nem volt egészen alaptalan. A Jósika-levelezésből egyértelműen kitűnik, hogy a házaspár az emigráció idején is élénk kapcsolatot ápolt Kossuth Lajossal és családjával. Kossuth 1859 januárjában Londonban bekapcsolódott a Klapka György és Teleki Pál vezette szervezkedésbe, amely a magyar szabadságharc újbóli kirobbantását tűzte ki célul.15 Az 1849-es magyar emigránsok csoportja a küszöbön álló szárd–francia–osztrák háborútól remélt politikai átrendeződést próbálta felhasználni a magyar ügy támogatására.16 A törekvés ugyan kudarcot vallott, de az emigráns magyarok külföldi szervezkedése visszhangot vert az anyaországban. Mindez összefüggött a nemzeti öltözet viselésének hirtelen fellángolásával is, hiszen ilyen körülmények között kényelmes és valamelyest biztonságos terepet jelentett a divat és az öltözködés témaköre a nemzeti narratívában. A francia divatról szóló cikkeivel olvasottságot szerző Jósika Júlia a brüsszeli emigráció ideje alatt kétirányú kulturális transzferben találta meg az írói alkatához és a piaci igényekhez leginkább illeszkedő szerepet. Pályája Jósika Miklós regényeinek németre fordításával indult, majd egymást követték saját, magyar nyelvű szépirodalmi művei; szerkesztett kalendáriumot, és több pesti hetilap állandó munkatársa volt a nyugateurópai kulturális, tudományos és gazdasági hírek, valamint a brüsszeli hétköznapok közvetítésével. A magyar szellemi javak nyugat-európai terjesztése munkásságában nem korlátozódott a fentebb említett fordításokra: 1860-ban például részletgazdag és alapos 13 Vajda János Jósika Miklóshoz (Pest, 1859. március 19.) Vajda János Levelezés, sajtó alá rendezte Boros Dezső, Vajda János Összes Művei X., szerk. Barta János (Budapest, Akadémiai, 1982) 12. 14 Barla Gyula, Boros Dezső (kiad.) Vajda János, Kisebb költemények , Barta János (szerk.) Vajda János Összes művei I. (Budapest, Akadémiai 1969) 295. 15 Uő, uo . 10–12. 16 Uő, uo . 10–12.
