Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - Ladányi István: Belső fordítások (Tolnai Ottó verseinek horvát, szerb és szlovén műfordításairól)
30 nyelvű verseskötete, két szlovén nyelvű verseskötete, és nagyszámú versfordítás folyóirat-publikációként, illetve antológiákban.1 A versválogatások reprezentatívnak mondhatók, ezekben a költői életműből a magyar irodalmi kánonban is jelentősnek ítélt művek szerepelnek. Ugyanakkor némiképp felülreprezentáltak a válogatásokban a délszláv referenciákkal ren delkező versek, és alulreprezentáltak a magyar irodalmi és művészeti hivatko zásokkal terhes költemények. A Tolnai-életmű jelentős darabjai alakítanak ki intertextuális, intermediális viszonyt például Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Weöres Sándor, Esterházy Péter, továbbá Bartók Béla, Kodály Zoltán, illetve a magyar képzőművészet jelentős műveivel, alkotói világukkal, referálnak életeseményeikre. Ezek közül csak az árvacsáth -ciklusnak van jelentő sebb délszláv recepciója, jelentősebb válogatást tartalmaz belőle mind a szarajevói kiadású, horvát nyelvű Balkanski lovor (2009) című Tolnai-kötet, mind a Vickó Árpád válogatásában és fordításában megjelent, szerb nyelv Studije o karfiolu (2014). Az árvacsáth -versek válogatásanyaga egymást is értelmező erővel bír, így nem önmagában kell egy-egy versnek közvetítenie a maga értelmezési környezetét, a szerb fordítást rövid életrajzi lábjegyzet is segíti, a horvát befogadónak pedig rendelkezésére áll az az értelmezési környezet, amely Neven Ušumović horvát novellista 2009-es Makovo zrno ( Mákszem ) című könyve körül kialakult, aki egy egész kötetnyi elbeszélést szentelt Csáth alkotói világának, intertextusokkal, utalásokkal, tematikus és motivikus párhuzamokkal. Mindkét árvacsáth -fordítás létrehozza az eredeti szöveg címében lévő neologizmust, voltaképpen erőteljesebb szójátékot hozva létve, mint az eredeti szövegben. A horvát sirocsáth és az ezzel identikus szerb siročat ugyanis az árvá nak megfelelő siroče szóra építve már tartalmazza a Csáth szerzői név kezdőbetűjét. A befogadói horizont érvényesülésére jellemző, hogy mind szerb, mind horvát, mind szlovén nyelvre lefordították Tolnai Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című versciklusát, amely poétikai kísérleti jellege, intermediális filmes és képzőmű vészeti vonatkozáshálója mellett hangsúlyosan megszólaltatja a kisebbségi magyar és a délszláv tapasztalati világot, a délszláv háborúkat és következményeiket, a délszláv térségben rezonáló hivatkozásokkal, referenciákkal. A ciklus lírai énje a költeményben szóba hozott, szavak által létesített, alakított ómama alakjához viszonyulva voltaképpen a saját azonosságára és az otthonosság közegére kérdez rá. Számba veszi az azonosság helyeit, a rég halott ómama hiányának helyétől, vagyis az almáriumfióktól kezdve, a bácskai költözéseken-helykereséseken át 1 Oto Tolnai: Gerilske pesme. Prevela sa mađarskog Judita Šalgo. Tribina mladih, Novi Sad, 1967; Oto Tolnai: Zoo. Preveo Danilo Kiš. Nolit – Forum, Beograd – Novi Sad, 1969 [kétnyelvű, magyar—szerb kiadás]; Oto Tolnai: Krik ruže. Pesme. Biblioteka KOV, Vršac, 1988. Oto Tolnai: Rusma ili minijum možda. Pesme. Preveo s mađarskog Sava Babić, Zadrugar, Sarajevo, 1990; Ottó Tolnai: Babica v retterdamskem gangsterskom filmu. Prevedla Gabriella Gaál. Društvo Apokalipsa, Ljubljana, 2005; Ottó Tolnai: Balkanski lovor. Katalekte. Pjesme s mađarskog preveli: Viktorija Šantić, Lea Kovács, Helena Molnar, Darko Tomšić i Tamara Bakran. Društvo pisaca Bosne i Hercegovine, Sarajevo, 2009; Oto Tolnai – Tolnai Ottó: Kišinjevska ruža – A kisinyovi rózsa. Prevela s mađarskog Draginja Ramadanski. Akademska knjiga, Novi Sad, 2013; Oto Tolnai: Studije o karfiolu. Izabrane pjesme. Priredio i s mađarskog preveo Arpad Vicko. Zavod za kulturu Vojvodine, Novi Sad, 2014; Ottó Tolnai: Kratki rezi. Prevedla Gabriella Gaál. LUD Literatura, Ljubljana, 2018.
