Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - Ladányi István: Belső fordítások (Tolnai Ottó verseinek horvát, szerb és szlovén műfordításairól)
29 Ladányi István Belső fordítások Tolnai Ottó verseinek horvát, szerb és szlovén műfordításairól Tolnai Ottó műveit, főképp a verseit – a német, francia, angol, lengyel és alkalmilag más nyelvekre történő fordítások mellett – leggyakrabban a délszláv nyelvekre fordítják, így nem meglepő módon a leginkább reprezentat ív kép idegen nyelven szerbül, horvátul és szlovénul létezik költői tevékenységéről. Ezeknek a fordításoknak a vizsgálata figyelemre méltó (néha különösebb kutatások nélkül is sejthető, máskor meglepő) költői nyelvi és a kulturális kontextu sokra vonatkozó tapasztalatokkal szolgálhat. Ezek közül mindenképp érdekes a magyar szövegekből a délszláv nyelvi közegbe „visszahelyeződő” kulturális reáliák kérdése. Arról van szó természetesen, hogy Tolnai Ottó nemcsak születési helye, hanem irodalmi és kulturális tapasztalatai révén is erősen beágyazódott az egykori Jugoszlávia szélesebb értelemben vett kulturális közegébe, és az ország felbomlását követően is nemcsak jelen van a délszláv térségben, hanem irodalmi munkáiban is ott vannak ennek irodalmával, kultúrájával való azonosulás jelei. Elmondható, hogy Tolnai Ottó magyar nyelven írt szövegei a magyar kultúra mellett a délszláv térség kulturális közegéhez is megkülönböztetetten kötődnek, vagyis mind a magyar, mind a délszláv közeggel kapcsolatban felmutatják a kulturális azonosság jegyeit, természetesen egyikkel kapcsolatban sem kizárólagosan. Ezek az azonosságalakzatok kulturális jellegűek, és a költészetében jelentésképző erővel bírnak. A magyar nyelven született életmű délszláv fordításai kapcsán leginkább a következő kérdések foglalkoztatnak. Szelekciójukkal mennyire reprezentálják az életművet a fordítások? Milyen szerzői ént képeznek meg Tolnai Ottó neve alatt a szerb, horvát és szlovén nyelvű szövegek? Mi történik a magyar irodalmi és kulturális referenciákkal a fordításban? Mi történik a célkultúrából származó és a fordítással oda mintegy visszakerülő irodalmi és szélesebb értelemben kulturális referenciákkal, továbbá a forrásnyelvi, tehát magyar szövegbe épült célnyelvi elemekkel, idézetekkel? Tolnai Ottónak öt versfordításkötete jelent meg szerb nyelven, illetve egy eredeti, vagyis zömében szerb nyelven írt verseket tartalmazó kötete, egy horvát
