Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 5. szám - Zelei Miklós: Háttal a placcnak
30 Zelei Miklós Háttal a placcnak Úgy írom le, mint egy színielőadást. Az is volt. Színielőadás, amelyet a tar kómmal látok. 1994. január, Szarajevói Filmhét, első nap délután a Hunnia moziban, az Erzsébet körúton. Korábban Zrínyi mozi, a Lenin körúton. Szünet van. A pultnál ülök, a placcnak háttal. Mögöttem két összetolt asztalka körül a Magyar Parancs című toleráns tabloid főszerkesztője, Dolnai, a tuti embere és a teljes szerkesztőség. Vedran Smailović csellójának hangja elhallatszik-e idáig? Hídi József hangját hallom. A szerkesztőséggel szemben foglal helyet. Nem tudom, hogy mit mond, csak a hangját ismerem meg. A beszélgetésre attól kezdve figyelek, amikor Dolnai hangosabb válasza következik: – Nem személyesen veled van bajom. – Hanem? – Hanem az egésszel. Úgyhogy n e nyomulj nálunk, Hídi Józsi, háborús mene kült Szabadkáról! Mert te ott vagy a Pesti Híreknél. – Ott. – Ugyanis ma egyáltalán nem mindegy, hogy ki hol van. Melyik lapnál. – A külpolitikai rovatnál Jugoszláviáról írok. Ha olvasod, észreveheted, hogy egy kis sziget az, amit a Pesti Híreknél én csinálok. – Egy kis sziget. – Az. – Egy kis zátony. – Állás. – Fekvés. Az öncsalásod egyre nagyobb szigete. Jókat napozol a fövenyen és hallgatod a hazugságtenger mormolását. A Kádár-korszakban is mindenki azt állította magáról, hogy ő egy kis sziget. És csinálta a genyaságokat. Na, ez a kontinuitás. Egy átlagolvasótól nem várhatod el, hogy fölfedezze a te kis nüanszaidat. Én elolvasok napi négy napilapot, én észreveszem. De az átlagolvasó nem veszi észre. Azt látja, hogy ott vagy. Ha valaki szépirodalmat ír, az is jelent valamit, hogy az írását hol helyezi el. Melyik folyóiratnál. Ugyanígy nem mindegy, ki melyik napilapba ír. – Én még tudom tartani magam. – A Pesti Híreknél? A vad bolsik között? Akik most fölfedezték magukban a nemzetit? – Ott volt hely, amikor átjöttem. – És ha a Völkischer Beobachternél van hely, akkor meg odamész. – Nem ismertem itt a viszonyokat. (Részlet a Mandulafecske című regényből)
