Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 4. szám - Szmeskó Gábor: A távolság közelében I. (Simone Weil hatása Pilinszky János misztikafogalmára)
98 Misztika és költészet Misztika és költészet rokonsága kapcsán három szöveghelyet érdemes idézni Pilinszkytől. A két főszövegnek tekinthető szakasz között szoros kapcsolat van, ugyanis az Egy lírikus naplójából című 5 esszé A „teremtő képzelet” sorsa korunkban című6 előadás átirata. Noha a szövegek fő állításai megegyeznek, vélhetően a célközönség változása miatt át/újraírt szöveget is érdemes idézni. „Sokat írtak misztika és művészet rokonságáról. Valójában a kettő úgy egy, hogy tökéletes ellentéte egymásnak. Ugyanannak az útnak, ugyanannak a szeretetnek: a világból fölszálló és a világba alászálló, de mindenképp tökéletesen egybeeső két ága, az odaadó engedelmességnek és a fölszabadult extázisnak dinamikus egyensúlyában, kifürkészhetetlen békéjében. Jákob létrája: Isten föl-alá szálló angyalaival a képzelet hazatalálásának közös és egyetlen módja.”7 Pilinszky később ehhez a szövegrészhez a Beszélgetés Sheryl Suttonnal című írásában kommentárt fűzött: „Maradjunk a megtestesülésnél. Bukásunk és a Paradicsomból való kiűzetésünk óta tovább forog a világ, továbbra is megszületünk és megtestesülünk. Megtestesülünk, de nem egészen. Értelmünkbe, akaratunkba, képzeletünkbe, egész világunkba valami módon beszivárgott a semmi. Egyszerre lettünk üresebbek és nehézkesebbek a kelleténél. Innét, hogy – legalábbis a képzelet síkján – egy remekmű attól, mert valóban megtestesült (vagyis a képzelet, az akarat és az elme verítékes munkájával visszatalált az eredendő engedelmességbe), tud ismét szabad lenni. Eljutni az extázisig. A megtestesülés alászálló engedelmessége így lehet azonos a misztika fölszálló önkívületével. Jákob létrája.”8 A poigny-i konferencia szövegét a következőképpen írta át Pilinszky: „Sokat írtak a költői alkotás, közelebbről a költői ihlet és a misztikus elragadtatás rokonságáról. Lényegében ugyanazt az utat járja mindkettő, csupán ugyanannak a keskeny útnak ellenkező oldalán, s ellenkező irányában haladva. A teremtésben és a megtestesülésben alászálló Istenség útjának lefele szálló ága: a költészeté, a fölfele szálló ága: a misztikáé. Ami persze nem zárja ki a költészet misztikus és a misztika költői lehetőségeit. Hiszen ezen az úton – mint Jákob lajtorjáján – végül is mindkét mozgás egy és ugyanaz, ahogyan az istenszeretet és a felebaráti szeretet is egy.”9 5 A Szent István Társulat éves közgyűlésén (1970) hangzott el. Vö.: Pilinszky János, Publicisztikai írások, szerk. Hafner Zoltán, Bp., Osiris, 1999, 894. Továbbiakban: Publicisztika. 6 Az előadás az 1970-es poigny-i „Teremtő képzelet” (L’imagination créatrice ) konferencián hangzott el (1970.10.13). A konferencia főszervezője Robert Marteau volt. Pierre Emmanuel Pilinszky jegyzetével ellentétben nem pusztán másik előadója volt a témának. Az 1970.10.9–13-a között elhangzott előadások – mind – a teremtő képzelet problematikáját tárgyalták (többek között Jutta Scherrer is előadott). Emmanuel mindennap részt vett kerekasztal-beszélgetésen, de önálló előadást valóban Pilinszkyvel egy napon tartott, azonban külön szekcióban. Pilinszky Mando Aravantinouval és Jože Javoršekkel adott elő. Vö.: L’imagination créatrice , szerk. Roselyne Chenu, Neuchâtel, Baconnière, 1971. Köszönettel tartozom Hafner Zoltánnak, hogy a kötetet rendelkezésemre bocsátotta. 7 A „teremtő képzelet” sorsa korunkban , In: Pilinszky János, Pilinszky János összes versei , szerk. Hafner Zoltán, Bp., Magvető, 2015, 88. Továbbiakban: Versek. 8 Pilinszky János, Széppróza , szerk. Hafner Zoltán, Bp., Magvető, 2015, 199–200. Kiemelés az eredeti ben. Továbbiakban: Széppróza. 9 Egy lírikus naplójából , Publicisztika, 622–623.
