Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában
101 korló módon nem hívő Márai így zárta e vezércikkét: „S mindenki érzi, hogy az örökkévaló emberi lelkiség egyik legünnepélyesebb pillanatának volt szemtanúja.”40 Néhány nappal később pedig azt írta, hogy „[a] Szent Jobb annak a történelmi zseninek és szent királynak ereklyéje, aki a magyarság eszméjét és küldetését először kapcsolja össze az európai és a keresztény gondolattal, aki országot és bástyát épített a Duna és Tisza között az európai keresztény kultúra védelmére. [...] Kilenc évszázad történelmi tudata hatja át ezt az ünnepséget.”41 Ezen „különös” írások között kell megemlíteni a Horthy Miklóst éljenző cikkeit. Idetartozik a Felvidéket, Kassát visszafoglaló kormányzó éltetése, amely könnyen magyarázható a trianoni seb gyógyulásával, a szülőváros hazakerülése miatt is lelkes magatartással: „Tizenegy felé távoli, nem szűnő, egyre erősödő morajlás jelzi, hogy a kormányzó megérkezett és csapatai élén, szürkésfehér lován halad már a város felé. Az emelvény alatt állok, a küldöttségek előtt, s közvetlen közelből szemlélhetem, mikor Horthy Miklós kormányzó leszáll lováról és fogadja Imrédy miniszterelnök tisztelgését. [...] E pillanatban Kassa népe, az ünneplők és a névtelen közönség, nem tud betelni a kormányzó nevének éltetésével. Ez a »Horthy! Horthy!« nem egyszerű üdvözlés; ez a pillanat, amikor egy nép üdvözli szabadítóját, s utoljára így talán csak Rákóczi Ferencet üdvözölte Kassa és Felső-Magyarország népe az utcákon.”42 Márainak e cikkei abban az időszakban jelentek meg, amikor a legtöbb hasonló jellegű, Horthyt éltető írás született a magyar sajtóban.43 E lelkesedés rövid idő múlva alábbha gyott, ezért is meglepő, hogy csaknem egy évvel későbbi Ünnepi beszéd című írása is a Horthy-kultuszba illeszkedő sorokat tartalmaz: „A Kormányzó, kezében a kézirattal, nyu godt és tiszta pillantásával végignéz a tömegen. Aztán határozott és erős hangon olvasni kezd. [...] Szereplők, rendszerek változnak, de a nemzet megy tovább: ez az érzés tölt el mindenkit, aki a Kormányzó szavait hallgatja.”44 Még 1940-ben is úgy emlékezett meg Horthyról, mint az elcsatolt területek visszaszerzőjéről, az országgyarapítóról.45 Mindezek tehát nemcsak Márainak a részleges revízió feletti öröméhez kapcsolódnak; írásai egy részének tőle szokatlan hangneme, „lelkes volta” miatt jogos kritika illethette őt. Miközben úgy érzem, Márai a politikát és politikai szférát súroló cikkeivel túllépett azon a körön, amely elzárkózással, autonóm különállással megfelelően védte volna személyiségét, ezzel ellentétesen maga is deklarálta, hogy az író dolga nem lehet más, mint írásaiban kifejteni véleményét, mert más módon nem szólalhat meg, az újságírók pedig vétenek, ha közéleti-politikai szereplésre buzdítják az írókat. Nagy vitát kiváltó sorait („Az író marad jon műve mögött, láthatatlanul”)46 sokan kommentálták (például Szabó Lőrinc, Vaszary Gábor, Szabó Dezső, Harsányi Zsolt),47 de mint a fentebbiekkel illusztráltam, ekkorra néhányszor ő maga is túllépett ezen a bűvös körön. 40 Márai Sándor, Páratlan fénnyel, százezernyi hívősereg jelenlétében nyitották meg a budapesti euchariszti kus világkongresszust, Pesti Hírlap, 1938. máj. 26., 2. 41 Márai Sándor, A Szent Jobb kápráztató körmenete az Országháztól a Hősök teréig, Pesti Hírlap, 1938. máj. 31., 3. 42 Márai Sándor, Horthy Miklós felszabadította Kassát, Pesti Hírlap, 1938. nov. 12., 1–2. 43 Ezzel kapcsolatosan tanulságos grafikon mutatja a cikkek számának alakulását az 1920–1944 közötti időszakban: Turbucz Dávid, Vezérképek, vezérkultuszok a Horthy-korszakban = Médiatörténeti tanulmá nyok 2014, szerk. Klestenitz Tibor, Sz. Nagy Gábor, Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015, 241. A „nemzet vezérével” kapcsolatos kultuszról az említett szerzőnek számos fontos tanulmánya jelent meg. 44 Márai Sándor, Ünnepi beszéd, Pesti Hírlap, 1939. jún. 15., 5. 45 Márai Sándor, Horthy Miklós három útja, Képes Vasárnap, 1940. márc. 3., 16–17. 46 Márai Sándor, Színházi rovat, Pesti Hírlap, 1941. aug. 24., [5.] 47 [Papp Antal] P A., Megszólalnak az írók a Márai-vitában, Film Színház Irodalom, 1941. szept. 5-11., 19.
