Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában
97 Az sem kizárt, hogy az Ujság elhagyása – frissen kötött egyházi frigyükhöz hasonlóan – a „túlélés záloga” is volt Lola zsidó származása miatt, védekezés a terjedő és egyre bizonyosabban Magyarországot is mélyen érintő náci eszmékkel szemben. Így a Kosztolányi helyét elfoglaló Márai számára felismerés eredménye is lehetett egyházi házasságuk megkötésének szükségessége a lapváltás előtt. Vagy véletlen lenne, hogy Kosztolányi november 3-i elhunyta után november 24-én Máraiék megtartották egyházi esküvőjüket, amelynek során Lolát megkeresztelték, Márainak december 6-án pedig már új lapjánál jelent meg első cikke? Nem egymásból következő események ezek? Varannai Aurél a liberális múlt elárulása, a hivatalos elismeréshez vezető út mellett az üldözés elleni védelmet is látta Márai tette mögött.21 Utóbbi átvezet az író lapváltásához való viszonyulásokhoz és bevezető gondolataim gyakorlati szempontú felidézéséhez. 5. „Van-e két Márai Sándor?” Utódlás, népszerűség, anyagiak, önvédelem szerepelnek tehát a lapváltás lehetséges okai között, tettét azonban legtöbben politikai megközelítésből és személyiségváltozásként értelmezték; Méliusz József – nem egyedüli példaként – Márai jobbra tolódásáról írt a Magyar Napban. 22 Méliusz „holisztikus” összefüggésében mutatta be az író pálfordulását, amely Márai családi gyökereitől indul, érintve a sokszor felrótt 1919-es kalandot is: „Az újfajta, kormányozható írói lelkiösmeret a liberális humanizmus kolumnáiról – ide is a magyar októberből érkezett - a Pesti Hírlap hasábjaira vándorolt át. Pontosabban „tért meg”, hiszen az egykori szlovenszkói gyermekkor „gelassen” polgári szülői háza mihez sem feküdhetett közelebb, mint a Pesti Hírlap szellemi környékéhez. [... ] újabb publicisztikájában elárulja a harcot, amit tehetségével és szabadsághoz szokott modorával, gondolattársításaival vívnia kell, hogy becsü letesen megszolgálja a nagyobb karéj kenyeret.” Erdélyi lapok az író fasizálódásáról (!) írtak, és a (Márai által bizonyára szívesen vállalt) szégyenpadba ültették – André Gide és Miguel de Unamuno mellé. Rónai Mihály András évtizedekkel később, 1979-ben (!) napvilágot látott indulatos emlékezésében ezt írta: „Hát elfeledtem volna, hogy a Nobel-díjas Ossietzky koncentrációs táborba hurcolása már hét-nyolc éve mily higgadt gondolatokat váltott ki belőle (utolsó ott megjelent cikkében) az Ujság hasábjain? (Melyekről ezen a trambulinon lendült át mindjárt a Pesti Hírlap honfibúsabban liberális pultja mögé, megadni egyéniségének a konzervatív-nacionalista író nemes veretét, mert már ideje.)”23 Rónai az íróval szembeni antipátiája miatt nem vette észre, hogy Márai az Ujság ban 1936-ban két cikket írt a Nobel-békedíjas Carl von Ossietzkyről, és egyikben megrótta Knut Hamsun norvég írót, mert nem írta alá az Oldenburgban raboskodó Ossietzky szabadon bocsátását követelő kérvényt: „Nem, ez a »nyílt levél« nem a »Pán« édes fuvolahangja. Mi egy másik Knut Hamsunra emlékezünk. Most ismertük volna meg az igazit? Kár.”24 A másik cikk dátuma azt sugallja, hogy Rónai vádjai megfogalmazásakor a Nobelbékedíjat egy év késéssel, 1936 novemberében átvevő Ossietzky kapcsán írt Márai-cikkre utalt. Ebben azt írta, hogy „el kell ismerni, hogy Ossietzky »pacifizmusá«-ban van valami tébolyodott. Egy német, aki azt kívánja, hogy hazája az állig felfegyverzett Európában fegyvertelen maradjon, nem lehet teljesen épeszű. Ha Ossietzky pacifista elveit például Oroszországban hirdeti, 21 Vö. Varannai Aurél, Toll és bilincs, Bp., Gondolat, 1989, 223. 22 Méliusz József, Márai körül, Magyar Nap, 1937. márc. 10., 3. 23 Rónai Mihály András, Magyar toll, Bp., Glória, 2003, 332. 24 Márai Sándor, Műsoron kívül, Ujság, 1936. jan. 15., 5.
