Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Kriskó János: Varga Zoltán monográfiája a kecskeméti animációs filmről
117 ellenére a szériának nyilvánvalóan szoros a kapcsolata a Magyar népmesék kel, illetve a Mesék Mátyás királyról című sorozattal. Varga szerint a három széria mintegy triptichont alkotva áll a kecskeméti animáció hagyományőrző törekvéseinek fókuszában. A formai rokonságon túl fontos a három sorozat közös szemléletmódja is, a történelmi tényeket gyakran felülíró mesélés prioritása. Ez okozza, hogy a Mondák a magyar történelemből egyes epizódjai mégsem animált krónikák lesznek, inkább átlényegített, a valóságtól elemelt víziókat látunk, amelyeket kiválóan támasztanak alá a vizuális megoldások a miniatúrafestészet megidézésétől az előszeretettel alkalmazott térképészeti látványalkotásig. Az ezredfordulót megelőző időszakból még egy sorozatról ír bővebben Varga Zoltán: a Gyulai Líviusz grafikusművész nevéhez köthető Tinti kalandjai ról. A széria éppúgy koráb bi egyedi filmekre vezethető vissza, mint a Leo és Fred . Gyulai Líviusz sorozatának egyes epiódjai a Föld különböző pontjain játszódnak. Szerethető kentaurfigurája, Tinti valójában jóval többet tud, mint az ember-ló átlagos egyede: repülni is képes, noha nincsen szárnya. Ő egy gézengúz kentaurfi, egy sokarcú, sokszínű kulturális és mitológiai hátterű gyerek, aki pillanatonként rácsodálkozik a világra, játékos és segítőkész. A sorozatot, amely különös, stilizált figurákkal van teli, a magyar animáció karikaturisztikus vonulatához sorolja a szerző, azon belül is a minimalista irányhoz, amelynek epizódjait erőszakmentes burleszkként is szemlélhetjük, éppúgy, mint a Leo és Fred esetében. Valamelyest rövidebben tárgyalja a könyv az ezredforduló után Kecskeméten készített sorozatokat. Az ismeretterjesztés és az igényes szórakoztatás ötvözésének szándékával jött létre Szoboszlay Péter sorozata, a 100 éve történt , amelyből két széria készült. Egy közvetlenül az ezredfordulóra időzítve, egy újabb pedig 2005 és 2011 között. A sorozat az eggyel korábbi ezredforduló eseményeit beszéli el, egyfajta társadalmi körkép és kórkép is, amelynek tanulságai nem csak a megidézett korra érvényesek. Látványvilágában korabeli fotók, újságcikkrészletek, hirdetések és karikatúrák keverednek számítógépes manipulálással és dinamizáló funkciójú rajzanimációkkal. Szoboszlay Péter nagy kedvvel készített szériája, bár nem előzmény nélküli, szintén a stúdió kuriózumai közé tartozik. Kányádi Sándor: Világlátott egérke című mesekönyvéből készített sorozatot két, erdélyi gyökerű kecskeméti rendező, Szilágyi Varga Zoltán és Nagy Lajos, A világlátott egérke címmel. A sorozat különlegessége, hogy az egymást követő epizódokból egy nagy, összefüggő történet bontakozik ki. Az egyes részek ugyan különállóan is értelmezhetők, ám mégis egymáshoz kapcsolódva adnak, adnának igazi egészet. Elsősorban finanszírozási nehézségek miatt a sorozat befejezetlen maradt, nem jutott el a teljes mű adaptálásáig. A Kecskeméthez köthető sorozatok között Varga Zoltán elemzi még Richli Zsolt Kormos mesék című mesesorozatát, és a reformáció 500. évfordulójára készült életrajzi animációt, a Luther Márton élete című sorozatot is. A 3D technika alkalmazásával készült ebben az időszakban Horváth Mari két sorozata is, amelyek elemzésére vállalkozik a könyv. Ezek a Lóránt János Demeter festőművész figuraterveit felhasználó Lázár Ervin-adaptáció, a Négyszögletű kerek erdő , valamint a Magyar népmesék széria befejezését követően elindított újabb sorozat, a Cigánymesék . A széria különlegessége, hogy szemben a Magyar népmesék kel, a Mesék Mátyás királyról és a Lázár Ervin-sorozattal, a Kányádi-szériával, a 100 éve történt című sorozattal, az egyedi filmek közül a Majd a tisztáson és a Mansfeld filmmel, amelyeknek ötleteit kivétel nélkül Mikulás Ferenc vetette fel, a Cigánymesék ötlete nem a stúdióvezetőtől származik. A Cigánymesék mindjárt az első epizódjával komoly nemzetközi visszhangot keltett, és díjakat hozott alkotóinak. A stúdióban a 2000-es évek második évtizedében dolgozni kezdő fiatal alkotók sorozatmunkái közül ismertetést közöl a szerző Szoboszlay Eszter: Fejlakók című szériájáról és Gláser Katalin: Városi legendák című sorozatáról.
