Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: „kell a földnek hű halott” (A Ratkó-életmű birtokbavétele)
105 a Nagy Imre nevet „többértelmű összefüggésrendszerbe” állította. Azt a nevet, amelyet három kortárs viselt: a forradalom miniszterelnöke, a zsögödi festő és a sárrétudvari költő, akinek 1940-ben Holtak derese címmel kötete jelent meg. „A holtak deresén Nagy Imrét ki üti?” – kérdezi a vers. Gondolhatta mindenki, amit gondolt, s amit gondolni sem lehetett. A köteteket gazdag képmelléklet és a tudományos művek szokásos apparátusa egészíti ki. Sajnos a Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról monográfiasorozata (így Jánosi kötete is) mellőzi a névmutatót. Az időnkénti szakmai kételyek21 ellenére Jánosi Zoltán és Babosi László munkája a monográfiák fölöttébb szükséges voltá t bizonyítja. Ugyanannyi idő telt el a költő halála óta, amennyit alkothatott. A teljes életmű hozzáférhető (versek, drámák, prózai írások, interjúk, zsengék és a töredékek egyaránt). Ideje volt bizony a monografikus összegzésnek, az alkotói élet szakasz és utóélet – több mint 60 év – egységes egészbe foglalt elbeszé lésének . Németh László egyik fiatalkori tanulmányában22 az írót a jó kúthoz hasonlította: „meg itatja a szomjazót, de nem járhat szét a pusztán, hogy jertek, én vagyok a kút. A kút dolga vizet gyűjteni s nem a vizet széthordani.” A hasonlatot visszabontva: hála és tisztelet a „vízhordóknak”, akik a jó kút (az értékteremtő alkotó) és a szépre-igazra szomjazók között közvetítenek. (Jánosi Zoltán: Ratkó József. Közelképek írókról. Magyar Művészeti Akadémia, 2016, 408 p.; Babosi László: Költő a diktatúrában. Ratkó József pályaképe. Magyar Napl ó/Fó kusz Egyesület, Bp., 2019, 496 p.) 21 Például: egyszólamúsítja a széttartó recepciót, élet és életmű, releváns és irreleváns események és szövegek közt illuzórikus összefüggéseket teremt, kiküszöbölhetetlenül kultikus módon működik, stb. 22 Nép és író. In: Készülődés I–II. A Tanú előtt. Magyar élet, 1941.
