Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A gyümölcsészet rövid története (Surányi Dezső: Kis magyar gyümölcsészet című könyvéről)
115 Kajtár-Czinege Anikó A gyümölcsészet rövid története (Surányi Dezső: Kis magyar gyümölcsészet című könyvéről) „A gyümölcsös kertek és ezer virágtól mosolygó kertek közt, ahol tavasszal a puha majoránna és a fehér rózsa vegyesen a pirossal illatozik, s beborítja illatos koszorúval a színes lugasokat, ... ” (Taurinus) Surányi Dezső ökobotanikus a gyümölcstermő növények , szűkebben azok származása kutatásának szentelte egész életét. Az agrobiológus és művelődéstörté nész kutatóprofesszor legfőbb kutatási területe a gyümölcstermő növények biológiája, eredete, története és kultúrtörténete, ökológiai jellemzői, a természet és a kultúrflóra összefüggéseinek vizsgálata, nem beszélve a nyelvészeti vonatkozásokról. Sokfelé megfordult, itthon és külföldön egyaránt, szorgalmasan gyűjtve az adatokat: információkat, képanyagokat, a gyümölcsökről szóló történeteket. Az egyes gyümölcsök származásának és eredetének, jelenlétének felderítésé hez ásatásokon is részt vett. Ebből a kutatómunkából állt össze a most megjelent, hiánypótló kertészettörténeti mű, a Kis magyar gyümölcsészet című kötet , amit minden kertész és tájépítész diáknak, szakembernek és a téma iránt érdeklődőnek ismernie kellene. A kötet hat fejezetre oszlik, a megértést pedig fotók és képek segítik. Az első fejezet kilenc különálló témán keresztül mutatja be a magyar gyümölcs történetét. Az Őshazától a Kárpát-medencéig című részből először megtudhatjuk, hogy a népvándorlás folyamán a különböző, velünk érintkező népcsoportoktól milyen kertészeti ismereteket és technológiákat, illetve termesztett növényfajokat, köztük gyümölcsöket vettünk át. Majd a gyümölcsmagleleteket az egyes ásatások helyszíneihez kötött statisztikai felsorolásából, melyek nem minden esetben szertartáshoz kötődő „mellékletek”, rajzolja fel a kor gyü mölcstérképét. Ide csatlakozik az „Okleveles” és „térképes” gyümölcseink című rész is, itt ugyanis a gyümölcsnevekhez és -fajtákhoz kötődő településneveket és nyelvi emlékeket veszi sorra, példákkal színesítve , így megtudhatjuk, mit is jelent valójában a „gymulchan ” – Gyümölcsény településnév. Vagy hogy mi az a Godolya , a Szőlősardó vagy Szilvágy elnevezés eredete, illetve rávilágít az „egres ” kétértelműségére is: vajon az egres mint köszméte, vagy az éger es erdőkről van-e szó? Felsorolásszerűen ismerteti az almáról, körtéről, berke-
