Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Muhel Gábor: A hagyományvesztés identitásformáló szerepe József Attila művészetbölcseletének kialakításában
60 támaszkodva (ld. Ady-vízió) a középkori misztika örökségének felfedezésében látja eredetét, míg a harmadik a modern, saussure-i alapokon álló leíró nyelvészet statikus kategóriái és szinkron jelentéselmélete felől kísérli meg értelmezni a fogalmat.75 Eltöprenghetünk azon is, hogy „az »elfogadhatatlan emberség« szimptómái, a halál szexualizálása, kriminali zálása, a párkapcsolat kannibalizálása, a kapcsolati kölcsönösség elsöprése, a másik emberi lény instrumentalizálása [...] a lényegsummázást szimuláló nagy versekben vajon nem teremtenek-e olyan diszkrepanciát, amelynek » esztétikai « kihatásai is vannak, lehetnek?” 76 Az a metafizikai erotika ugyanis, ami például szerelmi költészetében az én ontológiai helyének keresése révén a szubjektum önteremtő folyamatában realizálódik, e művek univerzumán belül olyan koherens és konzekvens magatartásformák implicit lenyomataiként is értelmezhetők, melyek a mitikus-archaikus, atavisztikus nyelv- és jelképhasználat szubverzív tradíciójának retorikai alkalmazása révén jönnek létre.77 Heidegger szerint azonban „a nyelv nem azért költészet, mert őspoézis lenne, hanem a poézis a nyelvben történik meg, mert a nyelv megóvja a költészet eredendő lényegét”. 78 Így „a szöveg esztétikai hatása egyenes arányban van avval, mekkora szerep jut a nyelv mögötti nyelv(ek)nek”. 79 Ebből az következik, hogy „a modernség hatástörténete [...] olyan »szubjektivitásnak« a valósága, aki döntően azért veszítette el a szubjektumra visszavonatkoztató beszéd biztonságát, mert egyre kevésbé kerülhette meg annak következményeit, hogy jelenségeinek nyelvi természetű a feltételezettsége”.80 Már Wittgeinstein is úgy vélte, hogy a nyelv határai egyben a nyelvhasználó világának határait is jelenti, s mivel a világ az, aminek az esete fönnáll, így az sokkal inkább a tények, mintsem a dolgok összessége. Érvelése szerint viszont a megismerő szubjektumról és a logikáról sem lehet érdemben szólni, mivel a tények megismerésekor nem a világ részét képezik, ennélfogva a kijelentések tulajdonképpen tautológiák, önmagukról érdemben nem mondanak semmit. A Logikai-filozófiai értekezés hetedik tételében azt is kifejtette, hogy az etikai, esztétikai, a transzcendens és teológiai, de a matematikai kijelentések sem értelmezhetők, hiszen nem a valóság tényeit képezik le. Amiről pedig nem lehet érdemben beszélni, arról hallgatni kell.81 József Attila [Az ember...] című szövegtöredékének első tételében szintén megállapítja, hogy „noha vannak a nyelvalkotó szellemiségnek törvényei, azokat önmaga alkotja, az ész által immár kikutathatóan és azok történetiek, vagyis a folyamatosságban ujabbakat állit helyettük és nem is nyugszanak abban a mozdulatlan örökkévalóságban, amelyben az ész törvényei”.82 Heideggernek azonban 75 Ld. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A szó, amely a műalkotásban saját keletkezésének szerepét játs z sza. (József Attila költészetének egy jellemző vonásáról.) = Literatura, 1979/1. sz. 87–97. 76 Nyilasy Balázs: József Attila „kései versei” körül. = Kortárs Online, 2015/2. sz. = http:// www. kortarsonline.hu / archivum / 2015 / 02 / arch-jozsef-attila-kesei-versei-korul.html) 77 Muhel Gábor: Transz(re)gresszív motívumok József Attila szerelmi lírájában. = Comitatus , 2013/5. (http:// comitatusfolyoirat.blogspot.com / 2013 / 05 / muhel-gabor-transzregressziv-motivumok. html). Rövidített változata ugyanebben a hónapban megjelent a Tiszatáj Online oldalán (= http:// tiszatajonline.hu / ?p=33723). 78 Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Európa, Bp., 1988, 113. 79 Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Bp., 1980, 426. 80 Kulcsár Szabó Ernő: A nyelv mint alkotótárs. In: Szigeti Lajos Sándor (szerk. ): „Modernnek kell lenni mindenestül” (?) Irodalom, értelmezés, történetiség. Modern Magyar Irodalmi Tanszék. JATE Press, Szeged, 1996, 8. 81 Ludwig Wittgeinstein: Logikai-filozófiai értekezés. Atlantisz. Bp. 2004. Noam Chomsky nála is tovább ment: véleménye szerint az agynak rendelkeznie kell egy specifikus metagrammatikai információhalmazzal, ami lehetővé teszi, hogy a nyelv bármilyen formát felvegyen. 82 József Attila összes cikke és tanulmánya. Gépeskönyv, 2001 = http:// magyar-irodalom.elte.hu / ja
