Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 10. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kísérlet egy József Attila-dedikáció megfejtésére

42

Ne engedd hát, hogy sorsom emlékké hűljön,

Arcokká, melyeken az élet oly kevés,

Holtakká, akiknek én is holt vagyok, Nem kell az emlék és az emlékezés. Ne engedd, hogy fáradt öreggé váljak,

Aki elnémult sirok közt kutat, S mert előre már nem tud menni többé,

Visszafelé töri a benőtt utat. Hívj vissza, hogy a fáradság ne találjon.

Hadd fogjak a boldog árnyakkal kezet,

S mondhassam nekik büszkén és örvendezve:

Fiatalon jöttem, mert Isten szeretett. A saját korában népszerű és elismert írónő 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, de ettől függetlenül él

ete vége felé, a rendszerváltás után észrevehetően háttérbe szorult. Persze ehhez kora is hozzájárult. Bihari Klára, József Attila egyik „talányos” dedikációjának címzettje, József Attila után közel hatvan évvel, megözvegyülten, 87 évesen, 1997. június 6-án hunyt el. Halálhírét közreadta az MTI, több nekrológ is született. Férje mellé temették, sírjuk a Kozma utcai izraelita temetőben van. Sírkövén azonban nem szerepel a születési év. Mindössze ennyit vésettek a márványra: „BIHARI KLÁRA / elhunyt 1997-ben”.