Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)
238 alárendelve szervezte újra a még nem áruvá változtatott emberi és nem emberi természetet: a rabszolgákat, az erdőket, a földeket. Ez az értéktörvény azért jelentett lényegi változást, mert a korábbi civilizációkban a föld termelékenysége szolgált a jólét mértékegységéül, a kapitalizmusban azonban a munka termelékenysége kezdte el betölteni ezt a funkciót.19 A tigris nem lesz engedelmes és nem marad távol a vértől. A kapitalocén-érvelés három lényegi pontban különbözik az antropocén magyarázattól. Egyfelől a tőke, a hatalom és a természet egy összefüggő egységet alkot. Másfelől ezért a probléma gyökerét nem az általános és egységes értelemben vett emberiség tevékenységében kell keresnünk, hanem a tőke és a tőkés hatalom viszonyrendszerében, ami hatással van az ökoszisztémára. Harmadrészt a kapitalizmus olcsótermészet-stratégiájának kezdete és Föld ökoszisztéma-rendszerében keletkezett mai problémák a tizenhatodik századtól eredeztethetők, és nem az Európához köthető ipari forradalom kitöréséhez.20 Röviden ez így foglalható össze: a probléma nem az antropocén, hanem a kapitalocén. Szigeti Attila antropocén vagy kapitalocén vitáról írt összefoglaló tanulmányában arra figyelmeztet, hogy az antropocén korszakába való átlépést nem érthetjük meg tisztán természettudományos alapon. A környezettel való emberi interakció, anyag- és energiacsere környezeti kihatásai ugyanis nem elemezhetők az ezt az interakciót szervező történeti és társadalmi viszonyok figyelmen kívül hagyása nélkül. Az általános ökológiai válságot a kapitalocén-diskurzus tézise szerint a történetileg sajátos újratermelési és tulajdonviszonyok (a kapitalista tőkefelhalmozás osztályellentétei), illetve az elnyomó/kisajátító hatalmi viszonyok által átjárt társadalmi-gazdasági viszonyrendszere is okozza.21 Konklúzió – másféle gondolkodás a történelemről Az immár gigantikusra nőtt történelemtudomány mára megszámlálhatatlan terület után érdeklődik. Mégis a magyar történelemről való gondolkodásunkat, részben a kritikai gondolatokat nélkülöző történelemoktatásunknak köszönhetően, döntően a háborúk, a politikusok és az elit által közvetített politikai eszmék (konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus), a forradalmak, a diktatúrák és demokráciák váltakozása, a békeszerződések vagy az államok története formálja. A hagyományosnak tekintett politikatörténeti szempont mellett legalább olyan fontos lenne a gazdasági változásokat fókuszba állító törté-19 Az olcsó természet vége, avagy rájöttem, hogy nem kell félteni „a” természetet, meg is lehet szeretni a kapitalizmus válságát. FORDULAT. Társadalomelméleti folyóirat, új folyam, 2019/1. 25. szám, 19–20. 20 Jason W. Moore: The Rise of Cheap Nature – https://www.academia.edu/27225850/The_Rise_of_ Cheap_Nature – Letöltve: 2020. 03. 18. 21 Szigeti Attila: A kapitalocén – avagy mibe kerül az olcsó természet? FORDULAT. Társadalomelméleti folyóirat, új folyam, 2019/1. 25. szám, 19–20.
