Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)

239 neti megközelítés. A kutatók látómezőjében itt olyan témák szerepelnek, mint a bankok, az üzemek, a vállalatok, a tőke vagy az egyes földrajzi régiók története. Hasonló módon igyekszik magának teret nyerni a társadalomtörténet is, amely a múlt mindennapi életének számtalan aspektusát tárja elénk: például a városi szegénység, a cselédség, a prostitúció, a járványok, a közép- és a munkásosztály mindennapjainak történetét, illetve a születést és halálozást befolyásoló tényező­ket, vagy éppen az urbanizáció folyamatát. A környezettörténet vagy történeti ökológia arra tesz kísérletet, hogy a tár­sadalmakat érő visszacsatolások és emberi életformák egymásutánisága közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet, és a jelen emberét elvezesse napjaink problé­májához, a klímaváltozásig. Az ember földi élete során olyan fejlettségre (hata­lomra?) tett szert, hogy hosszabb távra meghatározhatja, akár is el is pusztíthatja életkörülményeinek egyes elemeit, illetve saját életfeltételeit. Mindezeknek tuda­tában az ember először most tett szert olyan Föld- és természetismeretekre, ame­lyek segítségével komplex módon tudja látni saját történelmét. A történésznek itt abban van a felelőssége, hogy bemutassa az ember és természet viszonyának konfliktusait, rámutasson annak eredetére, és lehetőség szerint segítsen magya­rázataival azok megértésében. Glatz Ferenc ezzel egybehangzóan abban jelölte meg a történelemtudomány feladatát, „hogy korunk embere elé tárja a földi természet eddigi történelmének eseményeit”.22 22 Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. ELTE Eötvös Kiadó, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2011, 5–6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom