Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)
236 kiegészülve, amik együttesen alkalmasak viszonylag nagy felbontású, hosszú távú környezeti változások kimutatására.17 A környezettörténészek érdeklődésének köre rendkívül szerteágazó, ennek ellenére mindannyian arra fókuszálnak, hogy milyen módon zajlik a természetátalakulás. A 2019-ben megrendezett Környezettörténet Konferencia előadói közül volt, aki a természetátalakulás hosszú távú trendjeit vizsgálta a 18. századtól napjainkig Magyarországon. A kutatók a növényzet országos átalakulásának hosszú távú becsléséhez egy többlépcsős, iteratív szűrésen alapuló új módszert dolgoztak ki. Ennek segítségével tudták növelni az egyes történeti térképi források információtartalmát. A növényzeti típusok becslése során a térképi és távérzékelt fő források és az aktuális terepadatok mellett kiegészítő forrásként archív botanikai leírásokat, múltbeli erdészeti leírásokat és üzemterveket, geográfiai szótárakat, helynévtárakat, néprajzi irodalmat, talajtani és felszínmorfológiai adatokat, digitális terepmodellt, archív légi fotókat, valamint további katonai, kéziratos és kataszteri térképeket használtak fel. A vizsgálathoz összesen 5000 random mintavételi pontot választottak ki. Egy következő nézőpont a környezeti tényezőket vetítette rá az építészeti problémákra a regölyi tumulus katasztrófáján keresztül. Az emberi életeket is követelő épületomlást vizsgáló kutatás tárgya az volt, hogy egy keleti (iráni) építési hagyományt miként ültettek át a Kárpát-medence délnyugati részébe a Kr. e. 7. században, illetve ezek az ismeretek és hagyományok hogyan valósultak meg, hogyan viselkedtek itt, milyen környezeti tényezők befolyásolták az építkezési szokásokat. A közelmúltban nemzetközi vita bontakozott ki arról, hogy milyen környezeti változások vagy extrém időjárási események kapcsolódnak ehhez az időszakhoz, és ezek magyarázhatják-e a tatárok hirtelen kivonulását Magyarországról. Az elmúlt néhány évben a tatárjárás történeti kutatása és a hagyományos történeti források elemzése mellett ebben egyre nagyobb szerepet kapnak a régészet és más tudományok eredményei. Volt olyan kutató, aki az európai bölény (Bison bonasus ) középkori magyarországi előfordulását vizsgálta. A témakör átfogó bemutatása mellett számba vette azokat az adatokat, amelyek alkalmasnak tűnnek a bölény középkor végi hazai elterjedésének értékeléséhez. Továbbá ahhoz, hogy a bölény élettere a középkor végére az ország ritkán lakott, sűrű erdőkkel benőtt peremvidékére szorult vissza az emberi tevékenység következtében (népesség növekedése, telepes falvak létrehozása, bányászat, erdőirtás). A nagy tavak felszíni üledékeinek pollenanalitikai vizsgálata ideális a regionális növényzeti felszínborítás nagyléptékű rekonstrukciójához. Az előadás ebből a szempontból elemzi a Balatont az elmúlt 500 évben. 17 Vadas András: Módszerek és eredmények a hazai környezettörténetben. Korall , 2013. 14. évf. 53. szám, 186–193.
