Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)
235 matok ismerete nélkül a jelenlegi állapotokat nem lehet megérteni, és a lehetséges jövőt sem lehet körvonalazni.14 A legfőbb kutatási irányok három nagy problémacsoportba oszthatók: 1) a természeti környezet rekonstruálása a különböző történeti korokban, 2) a környezet és a társadalom kapcsolatának empirikus vizsgálata, valamint 3) az ember és a természeti környezet együttéléséről való gondolkodás. A legnépszerűbb témák napjainkban a klímakutatás mellett a létfenntartási rendszerek vizsgálata. Arra a kérdésre, hogy mi az a plusz, amit egy környezettörténész tud, de egy természettudós, egy meteorológus vagy egy éghajlatkutató nem, Rácz Lajos szerint a következő a válasz: nyitottság és szintetikus látásmód.15 Módszerek és eredmények a magyarországi környezettörténetben A hazai környezettörténészek száma egy a Korall című folyóiratban meg jelent beszámoló alapján jelentős növekedésnek indult a 2000-es években, amit a fejlődő tudományos infrastruktúra is nagyban elősegített. Az Európai Környezettörténeti Társaság magyar tagjainak száma meghaladja az egy tucatot, és a témában megrendezett nemzetközi konferenciák magyar résztvevőinek aránya is gyarapszik. Hazai szinten elsősorban két ismétlődő környezettörténeti szakmai fórumról kell számot adni: az egyik a Tájtörténet , a másik a Környezettörténet című konferenciák. A Tájtörténet célját a szervezők úgy fogalmazták meg, hogy csokorba kötik a különböző tudományterületek képviselőit, történészeket, tájépítészeket, növénytermesztőket, állattenyésztőket, vízzel foglalkozó szakembereket. A konferencia azt segíti elő, hogy különböző szakterületek szakemberei egy-egy témán együtt dolgoznak és együtt gondolkodnak. A környezettörténeti tanácskozások legfontosabb eredménye, hasonlóan az előzőhöz az, hogy keretet biztosít más tudományterületen kutatók számára új módszereik részletes bemutatására, illetve az eredmények társtudományokban való felhasználásának elsajátítására. A természettudományos vizsgálati eszközök közül a történeti kutatásokban is komolyan hasznosítható a dendroklimatológia,16 a talajtani és a geokémiai analí zis. A talajtani kutatások jelentősége tovább növekedett a régészeti módszerekkel 14 Rácz Lajos: A környezettörténet genealógiája. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk.: Gecsényi Lajos, Izsák Lajos. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 846. 15 Nyitottság és szintetikus látásmód – http://old.mta.hu/tudomany_hirei/nyitottsag-es-szintetikuslatasmod-98101/ – Letöltve: 2020. 03. 9. 16 A dendroklimatológia alaptétele, hogy a külső klimatikus tényezők nagymértékben befolyásolják az évgyűrűk számos tulajdonságát, így a szélességüket is. Ez a kapcsolat legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy kedvező időjárási körülmények között vastag, míg kedvezőtlenek között vékony évgyűrűk keletkeznek. Ezen analógiát követve a méretbeli fluktuáció mértékének pontos megállapítása segítségével hosszú távú éghajlati adathalmaz nyerhető ki a fák évi növekményéből. Misi Dávid: Magyarországi erdeifenyő-állományok komplex dendroklimatológiai elemzése az elmúlt 100 év klímaváltozásának tükrében. Doktori értekezés, SZTE TTK, 2017.
