Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Alesz Razanau: Trágya; Vendégek; Jelek (Sipos Tamás fordításai)
73 Alesz Razanau Trágya Egyszer egy bizonyos papnövendék szó nélkül kiment a kolostor kerítésén túlra és letelepedett egy kupac trágyára. Győzködték, hogy térjen vissza, de ő kitartott: „Itt van a világ magja és itt van az én helyem is.” A trágya kétszeres hasznot hozott: egy valódi szerzetes sarjadt ki belőle, majd amikor a trágya szétterült a mezőn, krumpli nőtt ki belőle, amit mindenki dicsért. (Jan Maksymiuk lengyel fordítása alapján) Vendégek Vendégek jöttek a házamhoz. Megkérdezem, mit óhajtanak. A vendégek azt válaszolják, a kincsedet akarjuk elvenni. Megkérdezem, kik ők. A vendégek válaszolnak: a ház urai. Úgy látszik, eltévesztették és rossz házhoz jöttek. Születésem óta itt élek, és mindent ismerek a legkisebb részletig: íme a mennyezet, a padló, a holmik, mert minden, ami itt van, az enyém. A vendégek mégis felszedik a padlót és kiszednek alóla egy bőröndöt, kivesznek néhány téglát a falból, és már kezükben tartják az ékszerdobozt, felmásznak a tető alá – egy nyílásból valamiféle köteget húznak elő... És így leszek vendég a saját házamban. (Oleg Łatyszonek lengyel fordítása alapján)
