Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - Gömöri György: Egy 1959-es levél Iłłakowiczównától
62 Gömöri György Egy 1959-es levél Iłłakowiczównától Kazimiera Iłłakowiczównával egy fiatal poznanyi költő, Józef Ratajczak segítségével kezdtem levelezni. Pontosabban csak egy levelet kaptam tőle, meg hamarosan ezután egy könyvet, frissen megjelent Lekkomyślne serce (Könnyelmű szív) című kötetét. Viszont ebben az egy levélben érdekes adatokat szereztem a költőnő „magyar kötődéseiről”, s ezért amikor azt elolvastam, nagyon örültem neki. Mielőtt közzétenném a levél szövegét, néhány szót kell szólni a költőnő hosszú és mozgalmas életéről. I łł akowiczówna 1892-ben sz ü letett Wilnóban, a mai Vilniusban, középosztálybeli családban. Egy ideig varsói otthonában, magánúton nevelkedett, majd 1908–9-ben családja Oxfordba küldte angoltanulásra. Szentpétervárott érettségizett, majd a krakkói egyetemen tanult lengyel és angol nyelvet és irodalmat. Első verseskötete 1911-ben jelent meg, és bár költészete közel állt az első világháború utáni Skamander csoporthoz, attól a költőnő vallásos ihletésű versei révén mégis különbözött. A háború alatt I łł akowiczówna az orosz hadseregben volt ápolónő, de 1918-t ó l néhány évig már a független lengyel külügyminisztériumban talált alkalmazást. 1926-ban a hadügyminisztériumhoz került, és itt egy ideig Pi ł sudski marsall titkárnője volt, akinek halála után külön versgyűjteményt szentelt emlékének. 1936-ban visszatért a külügyminisztériumba, és a második világháború alatt Romániába menekült. I łł akowiczówna nem távozott Nyugatra, nem Bukarestben, hanem Kolozsvárt telepedett le, és ekkor kezdte a lengyel költőnőt érdekelni a magyar nyelv és a magyar költészet. Franciát tanított erdélyi családok gyermekeinek, és személyes ismeretségbe került Áprily Lajossal. Megtanult kicsit magyarul, Áprilyn kívül főleg Adyt fordít ott, 1942-ben meg jelent egy kis kőnyomatos Ady-gyűjteménye Budapesten. 1947-ben tért vissza Lengyelországba, ettől kezdve haláláig (1983) Pozna ń ban élt és adott ki számos verseskötetet, igaz, csak 1954-ben engedélyezték ú jabb kötete kiadását. Elég sokat fordított, főleg németből. 1971- ben Pawe ł Hertz szerkesztésében, két kötetben megjelentek Összegyűjtött versei . Más szóval ennek az 1959-ben már idős költőnőnek „színes”, változatos, nem éppen gondtalan élete volt. 1956 nyarán versben reagált a poznańi munkásfelkelésre, ezt a Szétlőttek szívemet Poznańban című verset sokáig nem lehetett közzétenni. De az ötvenhatos változások a költőnő számára is meghozták az elismerést: ebben az évben már megkapta Pozna ń város irodalmi díját, és 1976-ban Állami Díjjal is jutalmazták . Józef Ratajczakkal úgy vettem fel a kapcsolatot, hogy a nálam négy évvel idősebb lengyel költő megszerezte oxfordi címemet, és az ottani St. Antony’s College-ba írt 1958 április másodikán kelt levelében. Ebben arra hivatkozott, hogy már „sokat hallott” rólam Ryszard Daneckitől, aki szintén tagja a „Wierzbak” nevű helyi költőcsoportnak, 1 és egy „Marysia” nevű lánytól, aki talán Maria Badowicz, a Kontynenty nevű londoni írócsoport 1 Daneckit 1956 nyarán Budapesten ismertem meg, mint a poznańi gyerekkórus hivatalos kísérőjét. Magyar részről pár napig én tolmácsoltam a kórusnak.