Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 5. szám - Pethő Sándor: Botló drót
97 Pethő Sándor Botló drót Hát hol van itt Európa? Nézzen szét, nézzen magába, Itt sár van, és ön van, és én vagyok, szakadatlanul. Cseh Tamás – Csengey Dénes: Kiegyezés tangó 1 (1) A háború nem akkor ér véget, amikor a hadviselő felek békét kötnek , hanem legkorábban akkor, amikor az utolsó katona, vagy annak biztos halálhíre meg érkezik a frontról. Mivel a békekötés nemcsak nemzetközi jogi aktus, hanem társadalomlélektani folyamat is, minden háború sokkal tovább elhúzódhat, mint az általa romba d öntött országok újjáépítése. A vesztes, kifosztott, megszállt országok, és a bennük élő, politikai vagy egyenesen fizikai létezésükben fenyegetett nemzetek esetében az idegen hatalom jelenléte fizikailag, a geopolitikai helyzet megváltozásába vetett remény pedig lélekben emlékezteti a társadalmat arra, hogy a háború még nem ért véget. A befejezetlen háború pedig kiszámíthatatlan hosszúságú jelenné cseppfolyósítja a múltat, és ezáltal a realitások helyett a remények irányából elképzeltté változtatja a jövőt. Mindennek következményeként megszűnik a múlt megszü ntetve megőrzésének ritmusára elképzelt történelem . Nem úgy, ahogy Hegel, Marx, vagy éppen Fukuyama vizionálta. Nem azért, mert a világszellem, a proletáriátus, vagy a liberális demokrácia győzelmével beteljesíti a célját. Hanem azért, mert lezáratlan marad. A fele történelem, mert az események de facto múlttá válnak . A másik fele azonban soha nem egészen az, mert a múlt lélektani szempontból jelen marad. A fél történelem le nem zárt fele a múlttal folytatott, jelenben zajló társadalomlélektani háború . A félig megéltség: megszakítottság. Ezért a félig megélt történelem ritmusa a megszakítás-helyreállítás dialektikája, történetfilozófiai alapélménye pedig a ressentiment . A történelem ( die Geschichte ), megtörténik ( geschieht ), a félig megélt történelem pedig szakadatlanul újra történik, ám, mivel lezáratlan, soha nem történik meg igazán. A szó ontológiai és történettudományi értelmében nem valóságos, ám mivel társadalomlélektani valóság, mégis sajátos módon az. Musili értelemben vett léthasonló ( seinsgleich ). Azáltal az, ami, hogy soha nem az, ami valóságosan lehetne, vagy aminek lennie kellene. Ezért a külső szemlélő számára mindig groteszk. Lenin lámp ája : olyan izzólámpa formájú világítóeszköz, melynek fényforrása nem az elektromosság, hanem a búrájába töltött petróleum és a lámpafejen át kivezetett kanóc.