Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 5. szám - Gion Nándor: Krisztus katonái a Görbe utcából (Gion Nándor hátra- hagyott írásai, V. rész – közreadja Kurcz Ádám István)

56

Szenci: Csinálom a magam dolgát. Nem akar vásárolni valamit? Szívesen

kiszolgálom.

Nagy István: Semmit sem akarok vásárolni.

Szenci: Hitelbe sem?

Nagy István: Hitelbe sem.

Szenci

lehajol,

a

pult

alatt

kotorász,

csomagol

valamit.

Felemelkedik,

kis

csomagot

tart

a

kezében.

Megkerüli

a

pultot,

Nagy

István

hoz

megy,

átnyújtja

neki.

Szenci: Tessék. Ajándékba adom.

Nagy István: Miért?

Szenci: Mert én vagyok a leghülyébb zsidó boltos a környéken. Különben már

régen meggaz

dagodtam volna, és nem lennék itt.

Nyílik

az

ajtó,

Szakács

lép

be,

egy

német

tiszttel

és

két

német

katonával.

Szakács: Mi van a kezedben?

Nagy István: Vásároltam...

Szakács

Nagy

Istvánhoz

lép,

kikapja

kezéből

a

csomagot,

a

pulthoz

csapja,

csörrenés

hallatszik.

A

két

német

katona

Szencit

kutatja

át.

Szakács

kibontja

a

csomagot,

kilenc

láz-

mérő

van

benne,

az

egyik

összetört,

higanygömböcskék

futkároznak

a

csomagolópapíron.

Szakács: Mi ez?

Nagy István: Lázmérők. Egyet összetörtél. Kifolyt belőle a higany.

Szakács: Minek neked ennyi lázmérő?

Nagy

István

az

ujjaival

lökdösi

a

kis

higanygömböket.

Nagy István: Hasznos dolgok ezek. Beteg embereknek.

A

tiszt

parancsot

ad,

a

katonák

elvezetik

Szencit.

A

tiszt

kutatni

kezd

a

pult

alatt

meg

a

polcokon.

Mond

valamit

Szakácsnak.

Szakács: Hol van a boltajtó kulcsa?

Nagy István: Nem tudom.

A

tiszt

és

Szakács

beszélnek

valamit

halkan,

németül. Szakács: Te itt maradsz! Ne nyúlj semmihez. És senki se jöjjön be.

Nagy

István

becsomagolja,

zsebre

teszi

a

lázmérőket.

Felül

a

pultra,

rágyújt.

A

tiszt

és

Szakács

kimennek

az

udvarra,

végigjárják

a

házat.

Átkutatnak

minden

helyiséget,

feltúrják

a

szobákat,

konyhát,

pincét,

padlást.

Egyre

dühösebbek,

nem

találnak

semmit.

Bemennek

a

fészerbe.

A

boltba

Kuka

Pali

surran

be.

Kérdően

néz

Nagy

Istvánra,

az

rosszkedvűen

mutatja,

hogy

mi

történt.

Kuka

Pali

is

felül

a

pultra,

rágyújt.

Az

udvar

felől

bejön

Szakács

György

a

boltba.

Kulcsot

hoz

magával,

bezárja

a

boltajtót.

Csak

azután

int

Nagy

Istvánéknak.

Szakács: Ti gyertek velem.

Kivezeti

őket

az

udvarra,

onnan

be

a

fészerbe.

Odabent

meg

van

tisztít

va

az

a

sarok,

ahol

Nagy

Istvánék

régen

betonoztak.

A

német

tiszt

áll

ott,

sarkával

kopogtatja

a

padló-

zatot,

az

üresen

kong.

Szakács

két

csákányt

lök

eléjük.

Szakács: Szaggassátok fel a betont.

Nagy

István

és

Kuka

Pali

egymásra

néznek,

aztán

szó

nélkül

munkához

látnak.

A

tiszt

és

Szakács

távolabbról

figyelik

őket.

A

tiszt

kikapcsolja

pisztolytáskáját.

Nagy

Istvánék

felszaggatják

a

betont,

félreállnak.

Nagy István: Készen vagyunk.