Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 5. szám - Kiss Benedek: A kalocsai öregdiákoknak; Fokról-fokra elsötétül; Akár az asszonyok (versek)
10 Kiss Benedek A kalocsai öregdiákoknak Fiúk, nagyon jó, hogy nem hagytok ki engem sem a régi csapatból! A „Szép szakmári lányok” dallama nekem is máig a fülemben duruzsol, s akár az Érsekkert sétányai: örökre ahhoz a tájhoz kapcsol. S úgy kong-e még a Székesegyház nagyharangja, hogy kalapot emel, ki messziről, nagyon messziről hallja, s a két torony, mi rakétakilövőként posztol, a nagy időktől kettébe van-e még hasadva? Mert ezer éve dicsérik itt az Istent Szent István király népei s papjai! S akik az ős Alma mater padjait itt farigcsálták, tudtak nékik fejet hajtani, s kik mint a nagy esők a homokpadokat szerte: a síkot kultúrával mentek elárasztani. Sokfelé vetődtünk, de az a harangszó mindig magához varázsol minket, sokféle tájon hallucinálunk, s nyitjuk meg erre süket fülünket, s kik már a föld alól sóhajtanak, azok sem tagadják, amivel az ég áld vagy büntet bennünket.
