Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 5. szám - Kiss Benedek: A kalocsai öregdiákoknak; Fokról-fokra elsötétül; Akár az asszonyok (versek)

11

Drága

társaim,

maradjunk

meg

még

soká

diáknak,

Kalocsai

öregdiáknak,

s

habár

szemeink,

égő

szemeink

a

föld

alá

is,

s

a

szivárványos

égig

is

látnak,

kapaszkodjunk

össze

egy-egy

áldomásra,

s

maradjunk

„nemes,

küzdő,

szabadlelkű”

diáknak!

Fokról-fokra elsötétül

Játszódom

egy

gondolattal,

eljátszik

egy

gondolat

velem.

Egyikkel

sem

jutottam

sokra

–

s

ez

volt

az

életem.

Érdekel,

mi

nyilvánvaló,

meg

annak

a

fordítottja.

Ami

igaz

s

ami

való,

gyötri

egymást

acsarkodva.

Fokról-fokra

elsötétül

a

világ

s

az

értelem.

Szívemet

kívánják

étkül,

fogyok,

szívtelenedem.

Ringassa

bár

közös

ladik,

társ

a

bajtársnak

idegen,

ember

végül

embert

eszik,

és

süllyed

minden

jeltelen.