Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Fehér Renátó: Szerep és cselekvésmód (A magyarországi szamizdat kibontakozása és stratégiái 1977 és 1981 között)
107 Fehér Renátó Szerep és cselekvésmód (A magyarországi szamizdat kibontakozása és stratégiái 1977 és 1981 között ) Noha a Beszélő folyóirat 1981-es indulása előtt már jelentős számú gépiratos szamizdatkiadvány létezett Magyarországon 1 , a magyarországi szamizdatos ellenzékiség vizsgálatakor a korszakkal és a közeggel foglalkozó kutatások majd mindegyike mégis erősen kötődik 1981-hez, és nem is elsősorban a Beszélő , sokkal inkább a lengyel szükségállapot (Jaruzelski-puccs) december 13-ai kihirdetése miatt. S ez jól is van így, hiszen ez a nagy horderejű esemény önmagán túlmutató jelentőséggel bír, fordulópontja lesz a közép-kelet- európai ellenzéki mozgásoknak. Ezt a jelentőséget már a Beszélő 2. számában rögzíti Kis János: „a szükségállapot kihirdetése nem a lengyel válság vége, hanem az általános kelet-európai válság kezdete” 2 . Ennek kapcsán egyelőre csupán csak a felmutatása lehetséges annak az elméleti keretnek, amelynek a szamizdatkutatásban való alkalmazhatóságára Friederike Kind-Kovács és Jessie Labov tettek javaslatot. A mikrotörténeti kutatás mellett, ezekre építve lehetségesnek, sőt szükségesnek tartanak egy makroszintű vizsgálatot, amely a kölcsönösségre, többnyelvűségre, és nem csupán a párhuzamos univerzumok összehasonlítására, hanem szövegek és elképzelések oda-vissza áramlására alapoz. 3 Ugyanakkor sem a Beszélő , sem a hozzá kötődő szamizdatos ellenzék vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az az 1981-et megelőző időszak, előtörténet, „előkészítő szakasz” 4 , amely – elfogadva Bozóki András korszakolását 5 – a magyar ellenzékiség intézményesülése tekintetében is sorsdöntő 1977-es Charta-szolidaritási nyilatkozattól 6 1981 decemberéig, a 1 Például a Marx a negyedik évtizedben , a Napló , a Profil vagy a Túlpartról című szamizdatkiadványok rövid bemutatását ld. Csizmadia, A szamizdat szubkultúrája , Budapesti Negyed, 1998/4., 129–172. 2 Kis János, A Titanic fedélzetén . Beszélő 2. 3 „Only a transnational approach can account for the emergence of these uncensored media in various countries at different times. ” (Friederike Kind-Kovács, Jessie Labov, Introduction = Samizdat, tamizdat, and beyond: Transnational Media During and After Socialism , szerk. Friderike Kind-Kovács and Jessie Labov, Berghahn Books, 2013, 10.) 4 „Preparation phase” , a kifejezést ld. Bozóki András, Hungarian dissident intellectuals before 1989 , Baltic Worlds, Vol. 2: 1, 42. Persze Bozóki itt mint a rendszerváltást előkészítő szakaszt használja a kifejezést, és a nyolcvanas évtized szinte egészét érti alatta. 5 Bozóki, Látták-e, hogy jön . Kritika, 1993/2., 8.; Csizmadia Ervin monográfiájának korszakolása ettől némileg eltér: könyvének III. fejezete Az emberjogi tematikai-kezdetei (1976–1979) címet viseli, míg a IV. fejezet A demokratikus ellenzék születésétől a Jaruzelski-puccsig (1979–1981) címet. Csizmadia tehát a második Charta-aláíráshoz köti a demokratikus ellenzék születését . 6 34 magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozata Pavel Kohoutnak, a csehszlovákiai Charta 77 egyik bebörtönzött ügyvivőjének, 1977. január 9., közli: Csizmadia, A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988) ,
