Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 1. szám - Márton László: Az eposz és a regény határán (Tizedik kaland – részlet a Nibelung-énekből)

54

589

Most láthatta szemével, aki hallotta valaha,

hogy ilyen szépséget nem észlelt soha még emberfia,

mint a két szépséges úrnő. Látják az emberek:

lényüket meg nem hamisítják hazug szépítőszerek.

590

Aki ért a női alakhoz, és szépet keresve lát,

az emiatt dicséri Gunther menyasszonyát.

Viszont azok a bölcsek, akik messzebbre néznek,

Kriemhildát Brünhilda úrnő fölé helyezni készek.

591

Egymás felé vonulnak lányok és asszonyok.

A sok szép női testen ékszer és arany ragyog.

Állt sok dísszel teli sátor és selyemből kicsi szárnyék,

tele volt ezekkel Worms kapuja előtt a tájék.

592

A király atyafisága ott nagy térséget megtölt.

Szóltak, hogy a két királynő és a többi nemes hölgy,

ha netán kimelegedtek, árnyékba húzódjanak.

Őket odavezették vitéz burgundiak.

593

Mármost a vendég leventék felülnek a nyeregbe.

Pajzs-összecsapásos párviadal pereg le.

Felverődött olyan por, mintha lángra gyúlt

volna a teljes ország. Némely lovag hősnek bizonyult.

594

A lovagi tusának sok női nézője volt.

Siegfried úr, úgy vettem észre, gyakran ellovagolt

a szárnyékok közelében, és vissza-visszanéz.

A nibelungiakból követi ezer jó vitéz.

595

De Hagen, akit a király úr küldött, odasietett.

Az egész viaskodásnak rögtön véget vetett,

mondván, a hölgyek ruháját még ellepi a por.

A vendégek szót fogadtak jó szívvel: ez tiszta sor.

596

És hozzátette Gernold: „A lovakkal várjatok

addig, amíg a hőség enyhülni fog.

Akkor a palota előtt majd szolgáljuk a hölgyeket.

Tartsatok a királlyal, ha innen elüget!”