Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Rigó Róbert: A Forrás – ahogy én látom
139 publikáció született már . A Forrás publikációs tevékenységébe így a kollégáim is – már Fülöp Tamás is – bekapcsolódtak, és a másik három dupla szám elkészítésének is aktív résztvevői voltak. A 2015-ös szám a migráció témájával foglalkozott. A szám ötlete szintén a szerkesztőségben fogalmazódott meg, utólag nézve az eseményeket, az volt ebben a zseniális, hogy ez még jóval az európai migrációs válság kezdete előtt történt , és a lap megjelenésének időszakában tetőzött a krízis. Itt egy egyetemes érvényű problémával foglalkoztunk, szociológiai, történelmi, néprajzi szempontból, és ezekhez illesztettünk migránsokkal készített interjúkat. Azt hiszem, hogy az utóbbi évek egyik legjobb Forrás-száma lett ez, ráadásul személyesen is a magaménak érzem, mert több jó ismerősöm, barátom is publikált benne: mestereim és barátaim, Szabó Ildikó és Gyarmati György, barátaim, Ferkov Jakab és Mayer János. A KSH Népességkutató Intézetéből Melegh Attila nagyon jól és hitelesen mutatta be a migráció nemzetközi, történelmi, globális összefüggéseit, Szeitl Blanka, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet munkatársa a hazai folyamatokat. Ha valaki hiteles, korrekt képet szeretne kapni a témában, akkor ma is érdemes kézbe venni és átolvasni, áttanulmányozni ezt a számot. Zelei Dávid válogatásában a 2015-ös év tíz legjobb folyóirat száma közé is bekerült ez a szám. 2 Szabó Ildikó barátom egyik utolsó munkája is ebben a számban jelent meg, amikor Hirschmann György holokauszt-túlélővel – aki később kivándorolt Izraelbe – készített interjút, és Ildikó betegen még részt tudott venni a szám bemutatóján, sajnos a következő tavasszal, 2016-ban elhunyt. A 2016-os dupla számban Kecskemét város fejlődésével, nagyvárossá válásával foglalkoztunk. Ennek a számnak az adta az alapját, hogy 2016-ban jött létre a kecskeméti egyetem, kezdődött meg a Gazdaságtudományi Kar építése, és jelentette be a Mercedes a gyárbővítést, tehát a már évekkel korábban megindult dinamikus fejlődés újabb lökést kapott. A városban egyre inkább érzékeltük a nagyvárosokra jellemző tüneteket – annak előnyeivel és hátrányaival együtt –, és ebben a folyamatban, ekkoriban magasabb fokozatba kapcsoltunk. Ebben a számban megvizsgáltuk a város természeti környezetének változásait, a gazdasági és népesedési tendenciákat, az egyetemmé válás folyamatát, és egy külön interjús blokkban a helyi egyházak vezetőinek véleményét igyekeztünk feltérképezni a vallás és az egyházak mai szerepéről. A 2018-as nyári számban Kecskeméttel, mint a 650 éves mezővárossal és a város helytörténet-, lokális t örténetírásával foglalkoztunk. Igyekeztünk egy-egy tanulmánnyal megemlékezni a város meghatározó korszakainak eseményeiről, szereplőiről, és interjúkkal vizsgáltuk a helytörténetírás mai helyzetét, országosan és Kecskemét vonatkozásában is. Ebben a számban meghatározó szerepet kaptak az egykori és jelenlegi levéltárosok országos és helyi szintről is: Ö. Kovács József és Orgoványi István, valamint Iványosi-Szabó Tibor, Gyenesei József, Péterné Fehér Mária és Tóth Ágnes. 2018-ban, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával, tíz egymást követő számban – a téma meghatározó szakembereivel készített interjúk segítségével – 2 Zelei Dávid: Folyóirat-toplista 2015. http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=371
