Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Bogdán László: A Forrás
111 Bogdán László A Forrás Ezúttal a kecskeméti folyóiratról van szó, nem Duchamp a művészetet megújító nevezetes piszoárjáról, amelynek mélyén nyomtalanul és hontalanul tűnnek el a történetek Amikor 2002-ben elindultunk Pistával és Kaffal Vásárhelyről Kecskemétre. A hazátlanságból haza, még minden megvolt! Király úr is, akit Kolozsváron vettünk fel, kis üveg Polár vodkáján búsongott a kék jegesmedve. Egy Nichita Stanescu verset mondottam, bizonyítva, hogy szinte lehetetlen magyarra fordítani. Na-i sa vii si n-ai sa morti N-ai sa sapte intre sorti n-ai sa iarna, primavara n-ai sa doamna, domnisoaara Szisz se tudta igazán megoldani. El se jössz és el se holsz, El se hét, se húz a sors, El se tél, se tavaszokba, El se asszony, kisasszonyka. Mindent lehet, így Kaf, aki akkor még bízott magában, és hátrafordulva, farkasszemet nézve a Laci vodkásüvegén imbolygó azúr jegesmedvével, el is kezdte. Tudtam, hogy káprázatosan rögtönöz, ha éppen nem baszik rá az ihlete, de most túlment minden határon. Meg se térsz, és meg se holsz, nem hetelsz, ha húz a sors. nem te vársz s nyúlsz, tavaszzsongsz nem te nőszöl, sem kisasszonysz.
