Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 2. szám - Lajtos Nóra: Képleírások és művészsorsok (Móricz és a festészet)
45 Giotto é ... Nézze, szívem: az elsőn milyen szimmetrikusan vannak elhelyezve az alakok, egyik angyal jobbra vetett fejjel, a kép másik oldalán a másik balra vetett fejjel. A felső két angyal viszont befelé hajolva Mária alakjához. S oldalt a kolduló barát, szent Ferenc, kiesve a képből. S most nézzen erre itt: ahogy Giotto Ference 7 a galamboknak beszél... Az egy rajz-kompozíció: ez egy élethelyzet... Nézze meg a Cimabue Madonnáját, őszinte s reális arc s a többi is, egy sem üres és tartalmatlan...” ( Novellák III ./24.) A fenti képleírások sajátossága, hogy visszaemlékezés során, képeslapokról történik, azaz egy áttételes médiumváltással van dolgunk, amelyben az emberi emlékezetet pontosító képeslapok mint újszerű vizualitást hordozó mediális közegek működtethetők az értelmezés folyamán. A két műalkotás mint vizuális, képi jelenség között döntő különbség fedezhető fel a térábrázolás és statikusság-dinamika észrevételezésekor: a Cimabue-freskó egy beállított csoportkép állószerűségével szemben Giotto képe kapcsán egy „fordított” ekfraszisszal van dolgunk, amennyiben a festmény utánozza a szent csodás cselekedetét. Az elbeszélésből vett idézet folytatása pedig már a hüpotiposzisz alakzatának iskolapéldája is lehetne, amikor is a narratív szövegstruktúra az elbeszélő élénk képzelőerejét tárja fel, miközben Szent Ferenc glorifikációjá t verbalizálja ekképp (3–4. kép): „…nézze, milyen lebegés. Az összes angyalok megmozdulnak, s mint egy felhő sereglenek a szent alakja körül… Friss szél csapott a hullámokra, a felhőkbe, a mező liliomaiba, a gondolatokba […].” Érdekes narrációs megoldás, hogy gyakran meg-megszakítja a képleírást Móricz, s ezáltal egy körkörösen visszatérő műbemutatás történik. Az érzékletes ekfrasziszokat a férfi (férj) szereplő kommentálja hosszasan, míg végül szentenciózus megállapításhoz jut, például: „A Rafael által festett madonnák mind élő nők.” ( Novellák III./ 26.) Móricz nőfelfogásáról is képet formálhatunk a novellában: a festményeken, freskókon megjelenített nőalakok egyszerre szakrális és profán szerepet töltenek be. Szűz Mária édesanya szerepben tűnik föl a képértelmezések kapcsán. A különféle Madonna- ábrázolások (például Raffaellónál) mellett a vágykeltő, buja nőtípust Raffaello érzéki Fornariná ja (5. kép) képviseli: „Nem volt felesége, s meglátta a nőben a nemi társat.” A harmadik nőtípusban pedig a „kikapcsolt érzékiségű”, érzékeny nő (közhasználatú kifejezéssel élve: a „gyengébbik” nem) ölt testet például Giottónál. „Milyen jó egy nagy festő képébe belemerülni, hasonlít ahhoz, amikor az ember a tengerbe ereszti be magát, s percenként jönnek a hullámok, és elborítanak…” ( Novellák III. /23.) Ennek a „lebegő” befogadói attitűdnek egy korábbi szöveghelyen egy másik oldala is megmutatkozik, amelyben pedig egyfajta ontológiai „pozícióváltás”-t érezhetünk a sorok között olvasva: „Még sose hatott rám ennyire semmi piktúra, mint ez a kis umbriai bolt – […] hiszen számtalan képet lát az ember a múzeumokban, de az valami más. Itt bent vagyok a boltban, amit ki kellett festeni, valami célra… Ez élet, valóság…” (kiem. tőlem: L. N.) A Collegio del Cambio, azaz a régi tőzsde falain megelevenedő szentek, allegorikus alakok pazar látványa szinte „beszippantja” a figyelő tekintetét, s esztétikai élménnyé formálja azt. Móricz Giotto és Rafael című elbeszélésében igyekezett felmutatni a reneszánsz trecento és cinquecento korszakainak jellegzetes művészi törekvéseit, s mellette egyfajta sajátos élménybefogadásáról is bizonyságot tett. 8 Végezetül hadd ejtsünk néhány szót a művészsorsokat bemutató novellákról. 7 A Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat szerzősége a művészettörténet egyik leghevesebben vitatott kérdése: az alkotó személyét bizonyító iratok nem maradtak fenn, így azokat a freskókat, amelyek nem Cimabue jellegzetességeit viselik, Giottónak tulajdonítják. http://24.hu/ tudomany/2012/01/08/a-reneszansz-elso-fecskeje-1337/ [utols ó letöltés: 2018. június 22 .] 8 A többi érdekesebb képleírásokat lásd a 6–10. képek mellett!
