Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Bombitz Attila: A látható és a láthatatlan (Kovács Lajos pályaképe és irodalmi hagyatéka)
41 Zsigmond-ösztöndíja (1980); A Mozgó Világ regénypályázata, 3. díj (1980); Új Forrás Nívódíja (1981); Komárom megye alkotói ösztöndíja (1985); Kisködmön-díj (a Kincskereső szerkesztői munkájáért, 1990); Kisködmön-díj (a Kincskereső gyermekfolyóirat 20 éves jubileuma alkalmából, 1994); 1956-os irodalmi pályázat, 1. díj (Dorog, 2006); Jókai-pályázat, arany díszoklevél (Komárom, 2007); Dorog Város 25 éves – 25 év művészete pályázat, 1. díj (2009). Megrögzött gyerekírónak tartja magát, Baka Istvánnak a Kincskereső 1984. novemberi számában megjelent beszélgetésükben mondja: „Hűségem az iskolához, a tanításhoz két okra vezethető vissza. Az első a fontosabb: nekem szenvedélyem volt, és ma is az, a tanítás. Illetve inkább úgy mondom: az iskola. Ebben a közegben tudom csak elképzelni az életemet, mert mindig is szükségem volt az emberek közelségére, s különösen az őszinte közösségek vonzottak mindig. A gyerekek pedig – amíg el nem romlanak – őszinte emberek. A másik ok már kicsit prózaibb: mindig tartottam attól, hogy elzárkózzam a világ elől, és csak írással foglalkozzam. Azt hiszem, ezzel az elzárkózással azonnal kifogyna belőlem a szusz, elfogyna a mondanivalóm, enélkül pedig írni nem lehet.” Hat gyerekkönyve jelenik meg a Móra Kiadó és az Új Forrás Könyvek gondozásában: Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Nagyobbaknak szóló könyveiben beleérzéssel és kellő iróniával ábrázolja a kamaszkor családi, iskolai és társas krízishelyzeteit. Kisebbeknek írott könyveiben a gyermeki, mesés nézőpont és a hétköznapok valósága között fantáziadús humorral teremt átjárást. Dankó József a Pedagógusok arcképcsarnoká ban (Debrecen, 2018) a következőképpen értékeli e szemléletmódot: „Műveiben elkerülte a gyermekekhez való leereszkedés csapdáját, és a gyermekek világát a maga összetettségében tudta ábrázolni, ahogy az igazán jó pedagógus tud közelíteni tanítványához.” Nyelvi játékosságának és a valóságot meseien átitató látásmódjának köszönhetően az 1980-as évek gyermek- és ifjúsági irodalmában újító erővel és szándékkal lép fel Bálint Ágnes, Békés Pál, Csukás István, Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Marék Veronika, Nagy Katalin, Nógrádi Gábor, Simai Mihály mellett. Gyermekirodalmi közvetítő szerepet is vállal: szerkesztője, rovatvezetője a Szegeden megjelenő országos Kincskereső folyóiratnak, melyben állandó szerzőként két évtized alatt sok más műfaj mellett harmincnál több kamasztörténetet publikál. Ír gyerekverset, folytatásos mesét a Dörmögő Dömötörnek ( Mesék rólam , 1987), ovis történeteket az Új Tükör nek (1987–1988), Takács Verával ifjúsági filmforgatókönyvet a Magyar Televíziónak ( A Dongó őrs pályát választ , 1981), szerkeszt gyerekirodalmi antológiákat ( Tücsökvár , 1989; Te milyen majom vagy? , 1992). Saját szépirodalmi munkái mellett fontosnak tartja a gyermekirodalom értő elemzését és értékelését: kritikái, tanulmányai a Forrás ban, az Irodalmi Szemlé ben, az Új Könyvpiac ban és az Új Forrás ban jelennek meg. Külön érdeklődési területe gyerekkönyv és illusztráció kapcsolata, az erről szóló írásai az Art Limes ben olvashatók. Könnyed, stílusos nyelvezetével, érdeklődő nyitottságával folyamatosan példát mutat, hogyan lehet a jó szándékú és élményközpontú kritika segítségével áthidalni a magyar gyermekirodalom több évtizedes generációs és szakmai szakadékait. Életművének fontos részét képezik ezek az írások; többségük éppen abban az időszakban születnek, amikor úgy érzi, hogy a maga választotta minőségi mese és ifjúsági író műfajokkal kiszorul a folyamatosan változó, divatbizniszeknek felülő kulturális nyilvánosságból. Több pályatársához hasonlóan az egykor ismert és elismert gyerekíró az ezredforduló után nem talál kéziratainak kiadót. Gyermekirodalmi elhivatottságát mégsem adja fel. Kéziratai között, számítógépe fájljaiban gyerekkönyveinek immáron posztumusz felfedezésre váró másik fele található: mesekönyvek és mesejátékok, kamaszregények és folytatásos ifjúsági regények.
