Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Zelei Miklós: Gyilkos idők (Epikus improvizáció, II. rész)
21 – Így megy ezután. Egy ujjal se fogok hozzátok nyúlni, mégis mindig megkapjátok majd a magatokét. – Szilaj ez a Betka – csóválja a fejét az iskolaigazgató, amikor eljut hozzá, ami történik. – De az engedelmességre szoktatás se könnyű. Egy nép, amelyiket bármikor föl lehet pofozni. Arra megtanítani az embereket, hogy önmagukat pofozzák föl. Parancs nélkül. * Lottóötös! Lottóötös! Egy távoli, nagy cél kell az embereknek, ami boldoggá teszi őket. Mindenkit boldoggá tenni majd. Ez a fontos. Reménykedhessenek, hogy vinni fogják valamire. Pénz. Pénz. Pénz. Egy csomó pénz hetente. Híreket publikálni róla. Ezernyi tárgynyeremény havonta. Öröklakás. Családi ház. Nyaraló. Magamra csapom az ajtómat. És azt csinálok, amit akarok. Mögötte azt gondolok, amit akarok. Gépkocsi. Én kormányozom. Arra fordul, amerre én akarom. Fridzsider. Fényképezőgép. Utazás! Megmutatni filmen. Falinaptárban. Képes hetilapban. Újságban. Bólogatnak a Jövő Daráló Köponti Bizottság halottkémei. Bevezetik a lottót. A pénz visszaszedésének céljából sokkal jobb, mint a békekölcsön. Örülnek neki az emberek! A remény fejében boldogan tejelnek. – Ha már nem lesz senki se, aki emlékezzen arra, hogy az iskola, az iskolaudvar és az iskolakert az ő házuk, az ő udvaruk, az ő kertjük volt, akkor lesz tisztán a miénk – mondja Gristyuk Gizike Karcsi legény önakasztása után. Még ott az üres kukoricagóré. A galambdúc a galambokkal. Bedeszkázva a kerekes kút az itatóvályúval. Egy gazdacsalád élettere. Az iskolaudvaron. Elvagdosni a gyökereket. Így kényszeríteni rá egyént és közösséget az öngyilkosságra. Arra, hogy már ne is kelljen kényszeríteni. Mindenki saját akaratából irtsa a kultúrájába, hagyományaiba, történetébe, helytörténetébe való begyökerezettségét. Legyen bizonytalan. Könnyen kézre keríthető, könnyen átalakítható. Azt érezze, hogy környezetének, hagyományainak, múltjának, jelenének nem természetes része. Jövője nincs. Gyakran hallja, hogy itt élhetetlen, lakhatatlan. Menjen el! De inkább nyisz-nyasz. Vagy kötél. Viadukt. Sokadik emeletről terhesen. Gyilkosság, öngyilkosság a tulajdon megtisztításának eszközei. Telekkönyvradír. A miénk! Az állások betöltésének joga is. Jövő Daráló Hivatal, Csucsai Samu sportreszortos. – Mától te iskolaigazgató vagy, Samukám – mondja neki Halasi bácsi-Földi bácsi. – Az új iskola igazgatója. Csucsai Samu íróasztala a levegőbe emelkedik, viszi a szél a házak, udvarok fölött, és leteszi az iskolaigazgatói irodában. – Hogy kell iskolát igazgatni, Halasi elvtárs-Földi elvtárs ? – kérdezi Csucsai Samu, repülés közben íróasztala szélébe kapaszkodva. – Nem tudom, Samukám. Én irányítok. Kérdezd meg Pántyiknét. Sikeres landolás. Csucsai Samu útra kel.
