Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
119 méltóztassék engem a nemzetőri szolgálat teljesítése alól fölmenteni. Tisztelettel: Balázs Jenő pénztárnok ”. 24 A nemzeti tanács november 6-i ülésén elhangzott beszámoló röviden így összegezte az új fegyveres testület pillanatnyi helyzetét: „ A nemzetőri [al] bizottság jelenti, hogy a nemzetőrség kellő számú és folyton gyarapszik. Hiány van puskában, köpenyben, sapkában és cipőben, amik kiutalása (pár ezer darab) sürgős. ” 25 Az albizottság a további felszerelési igényekkel kapcsolatban a hadügyminisztertől kért segítséget, természetesen igyekezve megfelelően indokolni azokat. Ezek között a legénység gyors szállítását lehetővé tevő teherautók és még gyorsabb beavatkozási lehetőséget biztosító harci repülőgépek is szerepeltek: „ November 1-én garázda elemek Kecskeméten is megkezdték a gyilkolást, gyújtogatást, fosztogatást. Emberéletben és vagyon értékben fájdalmas veszteség érte a várost és kizárólag a Nemzeti Tanács kecskeméti szervezetének és a városi hatóság erélye és céltudatos munkájának köszönhető, hogy ma már itt aránylagos nyugalom van. Ez a nyugalom azonban nem jelent csendet, biztonságot. Égő tanyák, segítségért jajveszékelő falvak nagy vigyázatra, gyors cselekedetre kényszerítenek. Emberfeletti munkával szervezzük nemzetőrségünket, hogy ne csak városunkat, de tágabb határainkat oltalmunkba vehessük. A szervezéshez azonban segítségre van szükségünk. Kevés a lőfegyverünk, kifogyóban a muníciónk és miután Hadügyminiszter úr rendelkezéséhez képest mintegy 4000 főnyi nemzetőrséget kell állítanunk sürgősen néhány ezer fegyvert és muníciót igénylünk. Miután városunk 44 000 holdra terül el és a külsőbb széleken élő kisgazda polgártársaink élet és vagyonbiztonságáról gondoskodunk […] a legsürgősebben kérünk legalább négy személyszállító katonai autót, hogy azokkal végveszélyben a távolabb fekvő pontokra is tudjunk karhatalmi kirendeltséget küldeni. És mert kiváló szolgálatot tehetne a közbiztonság érdekében itt az Alföldön néhány gépfegyverrel felszerelt repülőgép, legalább két repülőgép ideutalását kérjük. Hazafias üdvözlettel: Nemzeti Tanács Kecskeméti Nemzetőri Albizottsága ” . 26 A nemzetőri albizottság a közrend biztosítása érdekében foganatosítható intézkedések köréről is tájékoztatást kért a kormányzattól. Ezek között a legfontosabb a statáriális bíráskodás saját hatáskörben történő elrendelésének kérdése volt, amelynek monopóliumát természetesen még ezekben a nehéz napokban sem adta ki a kezéből a központi végrehajtó hatalom: „ Hadügyminiszter Úr! Tisztelettel kérdezzük, hogy garázda elemek megfékezésére és megfélemlítésére [a] Nemzeti Tanács vidéki szervei a statáriumot elrendelhetik-e, s ha igen, milyen körülmények között, kinek a felhatalmazására. Sürgős utasítást kérünk aziránt, hogy a kecskeméti királyi ügyész gyilkosát, aki egyebekben szökött katona volt a polgári törvénykezésszervének, vagy a hadbíróságnak adjuk át, mert Kecskeméten őrzése és fogva tartása mindinkább lehetetlenné válik. Határozott utasítást kérünk a tekintetben is, hogy bűntényekért rendőrségi letartóztatásban lévő katona foglyok melyik hatóságoknak adjuk át. ” 27 Katonaként elkövetett bűncselekményeikért a hadbíróság előtt kellett felelniük 24 MNL BKML IV. 1909. a. El. 17/1918. 25 MNL BKML IV. 1909. a. A nemzeti tanács 1918. november 6-ai ülésének jegyzőkönyve. A nemzetőri albizottság elnöke dr. Joó Gyula, társelnöke dr. Hajnóci Iván volt. Tagjai: Baltás Béla, Barna Tibor, Bodócs Gyula, Dániel József, dr. Dömötör Lajos, Dús Lajos, Füvessy Imre, dr. Garzó Béla, dr. Hetessy Kálmán, Héjjas József, Lestár Béla, Papp György, dr. Pásztor József, Sándor István, Széll János, Verderber Ádám, Zimay Károly, Györffy Pál. 26 MNL BKML IV. 1909. a. szám nélküli irat. 27 Uo.
