Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
120 az érintett elkövetőknek, köztük Gyalókay Sándor gyilkosának is, akinek a fővárosba szállítása szökési kísérlet közben szerzett sebesülés miatt szenvedett késedelmet. A nemzeti tanács iratai közt fennmaradt egy iktatószám és keltezés nélküli másik összefoglaló is a nemzetőrségről, amely november közepe táján születhetett. Ebből kiderül, hogy a kiegészítő terület nemzetőr parancsnokaként tevékenykedő Buday alezredes, figyelemmel Kecskemét kiemelt szerepére, pontosan elhatárolta az egyes alakulatok működési területét: „ A kiegészítő kerület területén fekvő városokban és járásokban szervezendő nemzetőrség parancsnoka Buday Elemére alezredes napok óta szervezi most már az egész kerületben a nemzetőrséget. Első intézkedése azonban az volt, hogy a város területén már működő nemzetőrség kizárólag a helyi védelemre használtassék fel. Amennyiben szükségesnek mutatkoznék, hogy Kecskemét közvetlen környékén a rend helyreállítására osztagok kirendeltessenek erre a célra kizárólag a nem kecskeméti illetőségű nemzetőrökből alakult osztagok fognak igénybe vétetni. A kiegészítő kerület parancsnoka egyébként minden egyéni érdeket és kívánságot a legmesszemenőbb mértékben szem előtt kíván tartani. Örömmel állapítjuk meg, hogy a kiegészítő kerület kiváló parancsnoka Buday alezredes szívvel lélekkel Kecskeméthez húz, egyik legfőbb törekvése az, hogy a nemzetőrség tagjai jól érezzék magukat, a katonai fegyelemből csak a legszükségesebbet érezzék és hogy Kecskeméten és környékén a rend, nyugalom biztosítva legyen, mert a boldog független Magyarországot közvetlenül fegyelemmel és renddel tudjuk legerősebben támogatni. A városi nemzetőrség parancsnoka továbbra is Hunyecz alezredes marad, aki kiváló képességeinek már eddig is fényes tanújeleit szolgáltatta. ” 28 A nemzetőrség újjászervezése A hadügyi kormányzat fent ismertetett felhívása és utasítása folytán nemzetőr zászlóaljak jöttek létre országszerte, az alakulatok szervezésére viszont nem készültek részletes végrehajtási utasítások, így a helyi szervek a maguk módján intézték a dolgot. A kormány rövidesen észlelte a rendfenntartás terén uralkodó nagy zűrzavart, amely megmutatkozott a szervezetek megalakulását, mint pedig alá- és fölérendeltségüket illetően. A rendteremtés érdekében november 9-én kormánybiztosi kinevezést adott Fényes Lászlónak a nemzetőrség szervezetének országos koordinációjára. 29 Ezt követte november 11-én a kormány 5220/1918. ME számú „Magyarország demokratikus függetlensége, belső rendje, lakosságának személyi és vagyonbiztonsága, valamint általában a törvényes rend fenntartásának biztosítására létesítendő szervezetekről” szóló rendelete, amely három kategóriába sorolta az ország védelmi szerveit: hadsereg, nemzetőrség, illetve polgárőrség. A jogszabály előírta, hogy a nemzetőrséget önként jelentkezőkből kell létesíteni, akiknek szolgálati kötelezettsége a beálló szükséghez képest néhány hónapra terjed. A testületbe az öt legfiatalabb korosztályhoz tartozó 28 MNL BKML IV. 1909. a. szám nélküli irat. 29 Fényes László (1871–1944): Gyógyszerésznek, majd mérnöknek készült, de tanulmányait abbahagyva újságíró lett, írásai 1910-től Az Est ben jelentek meg. 1917-ben Nyíregyházán képviselővé választották. Pártonkívüli volt, de közel állt a polgári radikálisokhoz és a Károlyi-párthoz. 1918 októberében a Nemzeti Tanács tagja lett. 1919 végén nyílt levélben tiltakozott a fehérterror embertelenségei ellen. A húszas évek első felében a Népszava munkatársaként folytatta a Horthy-rendszer leleplezését, ezzel összefüggésben 1926-ban kénytelen volt elhagyni az országot. Élete hátralévő részét emigrációban töltötte, New Yorkban hunyt el.
