Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
116 A Kecskeméti Nemzeti Tanácsot végleges jelleggel megalakító népgyűlést követően lezajlott főtéri lövöldözésről Sándor István Emlékezésében így írt: „ …a baj ott kezdődött, hogy egy zavargó népcsoport, melynek élén büntetett egyének állottak, megtámadta a rendőröket, akik a sok ezer nép között szanaszét állottak, akiknek részben volt ugyan ismétlőpisztolyuk, de tölténnyel nem voltak ellátva. A rendőröket megverték, birokra keltek Barna Tibor rendőrparancsnokkal is s a rendőrségnek a városháza hátsó részén lévő szuterén helyiségeibe törtek be, ott a rabokat kiszabadították s Manlicherekből 10 az épület első részére lövöldöztek… ” 11 A város rendjének fenntartásáért felelős rendőrség állományának nagy része még ekkor is a hadsereg kötelékében szolgált, így a szolgálatban lévő harmincöt fős testület nem volt képes hathatósan elejét venni a történteknek. 12 A Kecskeméti Nemzeti Tanács a konszolidáció érdekében haladéktalanul hozzákezdett a nemzetőrség szervezéséhez. 13 A testület iratai közt fennmaradt egy november 1-jei keltezésű dokumentum, amely az új rendvédelmi szervhez csatlakozott 132 polgár saját kezű szignóit tartalmazza: „ Alulírottak kötelezzük magunkat, hogy a Kecskeméti Nemzetőrségbe belépünk és kijelentjük, hogy a helybeli Nemzeti Tanács minden rendelkezését és utasításait teljesítjük, amire aláírásunkkal és a Tanács megbízottjával való kézfogásunkkal kötelezzük magunkat és az esküt letettük. ” 14 Ezen órák borús hangulatát két évtizeddel később a Kecskeméti Közlöny így idézte fel: „ »A hirtelenében megszervezett nemzetőrség és a katonaság nagy számmal járta a várost, igazoltattak minden gyanús elemet.« – Kihalt a város. »Ijedten húzódnak a polgárok lakásaikba. Az egyébként népes vasárnapi korzón csak a nemzetőrök bakancsai kopogtak. Színház, mozi bezárult, a kávéházak haladó életüket bezárt redőnyök mögött folytatták valahogy este 8 óráig.« ” 15 A nemzetőrség központi szervezése Az országban uralkodó anarchikus állapotok felszámolása érdekében természetesen a kormányzat is igyekezett mielőbb eredményes intézkedéseket hozni. November 2-án Linder Béla hadügyminiszter felhívást bocsátott ki „Magyarország Népéhez”, a katonákhoz, munkásokhoz és polgárokhoz, hogy minden városban, nagy- és kisközségben az „önként jelentkező hazafias elemekből” alakítsanak nemzetőrséget a rend és a közbiztonság fenntartására: „ Ezen nemzetőrségbe minden már otthon levő katona (tiszteket beleértve), testileg alkalmas munkás és polgár beléphet, de a nemzetőrség állománya sehol se lépje túl a helyi lakosság, 5 százalékát. Az osztagok a helyi viszonyok szerint szakasz, század, illetve zászlóaljakba tagozandók. […] A nemzetőrség tagjai rendes foglalkozásukat folytathatják és csakis rövid begyakorlásra, készültségi, járőr- és őrszolgálatra lesznek megfe10 Mannlicher: hadipuska, az Osztrák–Magyar Monarchia területén gyártott, az I. világháború idején használt fegyver. 11 Székelyné Kőrösi Ilona, 2008. 245. 12 Székelyné Kőrösi Ilona, 2008. 248. 13 MNL BKML IV. 1909. a. Kecskemét Város Nemzeti Tanácsának iratai (a továbbiakban: IV. 1909. a.) A nemzeti tanács 1918. november 6-ai ülésének jegyzőkönyve. 14 MNL BKML IV. 1909. a. 1918. november 1-jei keltezésű szám nélküli irat. 15 „ Húsz év előtt…” Kecskeméti Közlöny, 1938. november 4. 6.
