Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
117 lelő felváltással kötelezve. Karhatalmi célokra azonban az illető hely nemzetőrségének osztaga teljes létszámával kell kivonulnia. ” A felhívás a nemzetőrséget a városokban szervezetileg a rendőrkapitány parancsnoksága alá osztotta be, a legénység pótdíját napi 30, a tisztekét 40 koronában állapította meg. A rendelkezés szerint a belépőknek fel kellett esküdniük a népkormányra és hat hónapi szolgálati kötelezettséget kellett vállalniuk. 16 A hadügyminiszter a budapesti katonai kerületi parancsnokságon keresztül november 8-án újabb utasításokat közölt a nemzetőrség szervezésére vonatkozóan: „ Az általános helyzet parancsoló szükségessége folytán eddig a legtöbb helyen nemzetőrség rögtönöztetett a rend, a magán- és közvagyon megvédésére, azonban felsőbb rendelkezések hiányában a legtöbb helyen minden szervezeti szabályok nélkül. Hogy a nemzetőrség szervezése egységes módon történjék […] az alábbiakat rendelem: […] Tisztek elsősorban tényleges, azután tartalékos vagy népfelkelő tisztek veendők [fel] fegyvernemre való tekintet nélkül. Legénység elsősorban önként jelentkező katonák, és másodsorban polgári egyének veendő [fel] a megengedett 5%-on belüli számban […] Fegyverzet, töltény és ruházat elsősorban az összegyűjtött, elszedett vagy kiadott készletekből, azután a póttestek készleteiből és legvégül a legszükségesebb esetben a hadügyminisztérium 1. osztályából igénylendő. Szükség esetén polgári ruha viselendő. ” 17 Az utasítás az állomány összeállításának szempontjain és az „egyenruházat” kérdésén túl rendelkezett még a szervezés katonai vezetés alá helyezésének szükségességéről, illetve a nemzetőri alakulatok étkeztetésének, elszállásolásának megoldásáról, továbbá egyéni megkülönböztető jelzéseinek kialakításáról is. Javadalmazás tekintetében a tisztek esetében már csak napi 30, a legénység számára pedig 20 koronát irányzott elő. Záróbekezdéseiben kitért az egyéb rendfenntartó alakulatok helyzetére is: „ Az egyes városokban, községekben eddig szervezett polgárőrségek továbbra is megmaradnak, nehogy előforduljon azon eset, hogy az új szervezés létrejöttéig az is felbomoljon s a közbiztonság veszélyeztetve legyen. A szervezés éjjel nappal megfeszített munkával foganatosítandó. Fogja fel mindenki a helyzet komoly voltát. ” 18 A kecskeméti nemzetőrség A Kecskeméti Nemzeti Tanács a város nemzetőrségének vezetésére november 2-án Hunyetz Károly csendőr alezredest kérte fel, a szervezési munkában a 30. honvéd gyalogezred részéről Tahy Márton ezredes és Prohászka Károly őrnagy is segítséget nyújtott. 19 A városi nemzetőrség központját és parancsnokságát az Ókollégiumban alakították ki, a legénység szolgálati szálláshelyét kezdetben pedig a polgári leányiskolában rendezték be. Néhány nappal később a hadügyi kormányzat Buday Elemér alezredest, a 30. pótzászlóalj parancsnokát bízta meg a kecskeméti hadkiegészítő területen a nemzetőrség megszervezésével. „ A nagy idők jelentőségét a forradalmi vív16 „A nemzetőrség megalakítása. Linder hadügyminiszter megszervezi a milíciát” . Pesti Napló 1918. no vember 5. 5.; Egy másik hadügyminiszteri utasítás elrendelte a közigazgatási tisztviselők, a tanítók és tanárok soron kívüli leszerelését, hogy lakóhelyükön részt vehessenek a nemzetőrség szervezésében. November 4-én a hadügyminiszter utasította a törvényhatóságokat, a városokat és a községeket a nemzetőrségek haladéktalan megalakítására. Schönwald Pál, 1969. 167–168. 17 MNL BKML IV. 1909. a. idegen szám: 22 818 eln./1918. 18 Uo. 19 MNL BKML IV. 1909. a. A nemzeti tanács 1918. november 2-i és 4-i ülésének jegyzőkönyve.
