Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 2. szám - Joszif Brodszkij: 1971. december 24.; Fenyvesillat és vad fagy a tajga; Havazik zuhogón… (versek – Soproni András fordításai)
5 Havazik zuhogón... Havazik zuhogón, kiszorul a világ. A detektívek kedve betelhet. Fecsegő nyomokon, hogyha most nekivágsz, sikerül magadat lefülelned. Hanem erre jutalmat nem ád a világ. Körülötted csendfalu zárka. Mennyi fényt fogadott be e csillagszilánk – Menekülteket éjjeli bárka. Vigyázz, meg ne vakulj. Te is pária vagy, cudar, átkozott, fekete bárány. Zsebeidben egy huncut garas se maradt. A lehelleted ködfejű sárkány. Inkább új nazorénusként mondj egy imát Ama mágusokért, akik önként Hódolni sietnek földrészeken át, És a bölcsőkben a csecsemőkért. Soproni András fordításai
/
